Mohamed próféta éjszakai utazása
A Korán XVII. szúrája beszéli el az éjszakai utazás történetét, melynek során Gábriel arkangyal elvezette Mohamed prófétát a ”igen távoli mecsetbe”, majd a mennyországba. Az út során találkoztak Ábrahámmal, Mózessel és Jézussal. Az iszlám vallásban az al-Iszra Val-Mi’radzs ünnepen erre az utazásra emlékeznek. Mohamed tanításában szinte kezdettől felbukkan Jeruzsálem, mint szent város, és hagyomány szerint a próféta először a város felé fordult, amikor imáit mondta. Csak később kezdett el Mekka felé imádkozva fordulni. Jeruzsálemet először az iszlám nevében Omár, a második kalifa hódította meg 638-ban. A Szikla-mecset felépítése félévszázaddal később végérvényesen rögzítette Jeruzsálem fontos helyét az iszlám teológiában. A mecset közepén álló sziklát a világ középpontjának tartják.
Az Ítélet Napján az angyal ezen a szent sziklán áll, megfújja a kosszarv kürtöt. Ekkor az Olajfák hegyéről híd ereszkedik alá, és a halottak a mecset előtt álló hét árkádkapu alatt áthaladva juthatnak fel a hídra. Mielőtt azonban áthaladhatnának az árkádívek alatt, számot kell adniuk életükről.
A muszlim negyed és a város történelmi változásai
Jeruzsálem lakosságának döntő többsége muszlim. Vallási kérdésekben a Legfelső Muszlim Tanács vezetője, a mufti dönt. Ez a tanács felügyeli a sáriját, a vallási bíróságokat, és kezeli a vakfot, azt az alapot, amelyből fenntartják az iszlám vallási intézményeit és a muszlim szent helyeket. Minden évben több ezer izraeli muszlim kerekedik fel, hogy elzarándokoljon Mekkába. A kíváncsi tekintenek elől rejtőzködő muszlim negyed az óváros legnagyobb kiterjedésű és legsűrűbben lakott része. Ez a negyed magában foglalja a nagy Heródes korabeli város egy részét, valamint a Heródes Agrippa által az i.sz I. században épített harmadik fa által övezetett város északi területét.
A Fatimidák alatt ez volt a zsidó negyed, és később, a keresztes korban, számos templom állt itt. A Templom-hegy melletti területen néhány érdekes mameluk épület áll. Jeruzsálem 1291 és 1571 között, mameluk korszak kezdetétől az oszmán-török hódítás bekövetkeztéig terjedő időszakban nyerte el a mai építészeti arculatát. Annak ellenére, hogy az országban gazdasági hanyatlás kezdődött, Jeruzsálem az iszlám fontos középpontja lett, és több vallási célokat szolgáló épületet emeltek: fogadókat a zarándokoknak, iszlám szemináriumokat (medreszéket), valamint sírépítményt. A Szitt Tunsukpalota a mai Maalót Hamadrasza utcában egy XVI. században épült vendégfogadó volt, ahol az idelátogató dervisek megszálltak. Ezen az épületen megfigyelhetőek a mameluk építészet jellegzetes jegyei, így a fekete, fehér, vörös kőfaragványokból épült díszítés. A díszes bejárat egyetlen négyszögletes ajtóból és felette elhelyezett lapos szemöldökkőből áll, felette geometrikus és gazdagon burjánzó növényi ornamentikával ékített boltív. Az építtető vagy jótékony adományozó nevét gyakran felirat örökíti meg, és olykor a Koránból vett idézetek olvashatóak. A Szuk al-Kattanin, azaz a gyapotszövők piaca valójában egy hosszú utca, amely Haggaj utcától a Templom-hegyre vezető feljáróig húzódik. Az utca két oldalán sorakozó üzletek 1136-1137-ben épültek.
A Szikla-mecset és az al-Aksza-mecset jelentősége
A Szikla-mecset az iszlám harmadik legszentebb helye a mekkai Kába-kő és medinai mecset után. Négyzetes emelvényen áll, melynek mindegyik oldalán lépcsősor vezet fel a mecsethez.
A lépcsősor feletti kecses árkádok, ún. mérlegek: a hagyomány szerint az Ítélet Napján alattuk egy-egy mérleg áll majd, hogy ”súlyozzák” a lelket. A nyolcszögletes épületet aranyborítású kupola fedi, falait változatos mintákkal díszített márványlapok és perzsiai Kasanban készített geometrikus és növényi ornamentikával borított csempék díszítik. A mecset közepén áll a szent szikla. Az iszlám hagyomány szerint ez jelezi a világ közepét, és az Ítélet Napján ezen a sziklán áll majd isten trónusa. A sziklán látható bemélyedés a hagyomány szerint Mohamed lábnyomait őrzi, aki e helyről szállt fel a mennyországba. A szikla alatti barlangban található Élijáhú (Illés) és ábrahám szentélye. Míg a Szikla-mecset Mohamed próféta emlékét őrzi és fontos zarándokhely az al-Aksza-mecset akár ötezer hívőt is befogadó imahely. A Szikla-mecset és az al-Aksza-mecset felújításakor előkerült leletek a mecset melletti Iszlám Múzeumban tekinthetőek meg. Az al-Aksza-mecset alatt található az a kettős kapu, amelyen a Templom-hegyre lehetett lépni Heródes uralkodása alatt. A hegy délkeleti sarka alatt állnak Salamon istállói. A boltozatos mennyezetet oszlopok tartják. A föld alatti helyiség azonban nem Salamon, hanem Heródes korabeli, és a keresztesek idején valóban istállónak rendezték be.
