Az írás 1. része itt olvasható: A Szentföld történelme 1. rész
Bronzkor – a korai városok felemelkedése
A bronzkorban (i.e 3150-1200 ) figyelhető meg a réz-és bronzművesség kibontakozása. A használati eszközök és fegyverek többsége fémből készült. Ekkor jelennek meg az első erődített városok, nohai korai bronzkor végén megfigyelhető a nomád életformákhoz való visszatérés.
A II. évezred elején fellendül a városi élet . Ebben a korszakban a tengerparti síkság és Palesztina egyes területei egyiptomi fennhatóság alá kerülnek, és kibontakozó kanaáni kultúra erős egyiptomi kultúrhatásról tanúskodik. A használati tárgyak között felbukkannak a pecsétnyomók és hengerpecsétek. A fazekaskorong használata új lendületet ad a kerámiaműveltségnek.
Vaskor – zsidó királyságok kora
Majd a vaskorban (i.e 1200-585) a tengeri népek különféle törzsekből kiszakadt tengerjáró népcsoportok, köztük a filiszteusok meghódítják a tengerparti területeket és elűzik az egyiptomiakat. A kánaániak továbbra is fontos szerepet játszanak. Dávid meghódítja Jeruzsálemet, és kiterjeszti a hatalmát Palesztinára, csupán délen, a tengerparti síkságon fekvő erődített városok maradnak filiszteusok kezén. Az egységes királyság trónját Salamon foglalja el. Halála után a királyság kettészakad: Izraelre és Júdára. Az egyiptomi fáraó, Sísak (I. Sesonk) meghódítja Palesztinát. Aháb király vereséget szenved III. Salmaneszertől (Sulmanu- asarídu), Asszíria uralkodójától.
Az asszírok (i.e 722) meghódítják Izraelt, és a tíz zsidó törzs szétszórodik. Júda és Felső- Egyiptom asszír hódoltság alá kerül. Jeruzsálem megadja magát Babilóniának. A babilóniak 568-ban feldúlják a várost, lerombolják a Templomot és Júda lakosságát Babilónba hurcolják. Miután a perzsa uralkodó, Kürosz elfoglalja Babilónt (i.e 538,) a zsidók visszatérhetnek Jeruzsálembe. A város siralmas állapotban van, a Templom csak hosszú idő után épül újjá. Nehemiást kinevezik kormányzóvá, és ő tüstént elrendeli Jeruzsálem falainak újjáépítését.
Miután Nagy Sándor meghódítja a Szentföldet, egyik hadvezére, Ptolemaiosz, Egyiptom és Palesztina uralkodója lesz. A Ptolemaidák és Szeleukidák sorozatos háborúkat vívnak Palesztináért, mígnem (i.e 198) a Szeleukidák megnyerik a döntő csatát. A Júdás Makkabeus által (i.e 167) kirobbantott felkelés eredményeként megszületik a Hasmoneus Királyság. Az uralkodócsaládon belüli vetélkedés a Hasmoneus Királyság bukásához vezet ( i.e 63) és az ország római uralom alá kerül. A parthusok segítségével a hasmoneus Antigonosz lép Júda trónjára.
Római uralom és zsidó felkelések
Római kor (i.e 37-i.sz 324) Heródés, Antipatrosz fia, elfoglalta Jeruzsálemet (i.e 37) és nagyszabású építkezésbe kezd. Halála után a trónon fiai követik, akik alkalmatlannak bizonyulnak az uralkodásra és Palesztinát ettől kezdve egymást követő római procurátorok igazgatják. E korszakot nagyfokú nyugtalanság jellemzi. Názáreti Jézus ( i.e 30 ) keresztre feszítik. Ekkor veszi kezdetét az első zsidó felkelés ( i.sz 66), és Jeruzsélemet feldúlják és a Templomot lerombolják. Amikor Hadrianus megkísérli római városként újjáépíteni Jeruzsélemet , kezdetét veszi a második zsidó felkelés. Hadrianus leveri a felkelést ,és újjáépíti Jeruzsálemet , a város neve ettől kezdve Aelia Capitolina. A zsidó élet központka áttevődik Galileába.
Nagy Konstantin (313) felveszi a kereszténységet és ezzel megváltoztatja a Szentföld vallási viszonyait. Palesztina (324) a keresztény Kelet-római Birodalom részévé válik. Templomok épülnek, evangéliumokban említett szent helyeken, és a birodalom minden részéből az országba áramló zarándokok fellendítik a gazdasági életet. A zsidók és a szamaritánusok fellázadnak Gallus ellen. A szamaritánusok (529) ismét felkelést robbantanak ki.
A kereszténység térnyerése és az iszlám hódítás
Justinianus császár új törvényeket vezet be. A szamaritánusok és a zsidók a perzsák oldalára állnak, amikor azok megtámadják az országot, a keresztényeket lemészárolják, a templomokat lerombolják. Jeruzsálem (614) elesik ,és a város feletti uralmat három évig a zsidók gyakorolják. Heraclius császár békét köt, ám a keresztény élet már nem tud korábbi teljességében kibontakozni, és Jeruzsálemet( 638) elfoglalják az arabok. (Második kalifa, Omár elfoglalja Jeruzsálemet.) Miután Caesarea is elesik, az egész ország arab fennhatóság alá kerül. Az ország fővárosa Rámle lesz. A kereszténység megtűrt vallás marad, egyetlen rövid időszak kivételével al-Hákim kalifa idején üldözik őket. Miután a Fátimidák (969) meghódítják Palesztinát , a városokat ettől kezdve ők ellenőrzik, de az ország nagyobb része gyakorlatilag beduinok kezében marad.
Jeruzsálem a következő években hol egyik, hol másik hódító nagyhatalom kezébe kerül, a Szeldzsuk törökök foglalják el, aztán Fátimidák pedig visszafoglalják Jeruzsálemet (1098).
II. Orbán pápa (1095) közzétett felhívására a keresztesek (1099) elfoglalják Jeruzsálemet, és lemészárolják az összes zsidót és muszlimot, Genova, Pisa és Velence segítségével kiterjesztik az uralmukat tengerparti területekre is. A hattini csatában azonban a keresztesek vereséget szenvednek és arra kényszerülnek, hogy visszavonuljanak Türoszba. Oroszlánszívű Richard (1191) beveszi Akkót, és visszaszerzi Türosz és Jaffa közötti partszakaszt. II. Frigyes tárgyalásos úton eléri, hogy Názáret, Betlehem, és Jeruzsálem ismét keresztesek fennhatósága alá kerüljön.(1244) másodízben is meghódítják Jeruzsálemet. A döntő hadjáratot, melynek eredményeként a kereszteseket elűzik a Szentföldről (1291), Bajbarsz vezeti.
