Az Irán és Izrael közötti fegyveres konfliktus jelenlegi állás alapján háborút jelent. 2025. június 13-14. Izrael „Operation Rising Lion” néven kezdett nagyszabású légicsapásokat Irán nukleáris és katonai létesítményei ellen (Teherán, Iszfahán és Natanz ellen). A izraeli titkosszolgálat (Mossad) drónjai már előzőleg behatoltak Irán területére, lebénítva a mobil rakétarendszereket és a légvédelmi infrastruktúrát. Több mint 100 célpont került támadás alá, legalább 30 rakétakilövő eszközt és több tucat magas rangú IRGC-parancsnokot semmisítettek meg. Az izraeli légicsapások és drónműveletek követeztében Iránba menekültek tömegesen Teheránból, legalább 100 000 ember az északi tartományba.
Irán válaszai és harci fejlemények
Irán Sejji és egyéb ballisztikus rakétákkal reagált: több hullámban indított támadásokat Izrael ellen, melyek közül néhány átjutott a légvédelmén, és civileket, valamint egészségügyi létesítményeket pl. benshebei Soroka kórházat is találat érte. USA általi bombázások történtek Irán nukleáris létesítményei ellen. Válaszul Irán csapást mért az amerikai Al Udeid légibázisra Katarban, ezt az USA állítása szerint sikeresen elfoglalták és nem okozott sérüléseket.
USA és egyéb nemzetközi szereplők bevonódása
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, mint közvetítő bejelentett egy 24-48 órás tűzszünetet, amelyet mindkét fél állítólag elfogadott. De pár óra leforgása után újra folytatódik a háború Irán és Izrael között.
Az Egyesült Államok és Izrael célja Iránnal szemben, egymással összefüggő stratégiai, katonai és politikai célt ölelnek fel.
Izrael célja Iránnal szemben a Irán nukleáris programjának teljes megsemmisítése. Célja meggátolni, hogy Irán elérje a fegyvergyártáshoz szükséges 90 százalékos urándúsítást. Továbbá Izrael célja Irán regionális befolyásolásának visszaszorítása, valamint az iráni proxy hálózat felszámolása.
USA célja nem feltétlenül a rezsimváltás, hanem iráni atomfegyver elkerülése és a konfliktus regionális kiterjedésének megelőzése.
Izrael rendelkezik atomfegyverrel, míg Irán egyenlőre nem. Izrael sosem írta alá az atomsorompó egyezményt (NPT), így nem kötelezte magát a nukleáris ellenőrzés alá. Nem ismerte el hivatalosan, hogy rendelkezik atomfegyverrel, de nem is tagadta egyértelműen. Gyakorlatilag Izrael a ”nukeláris kétértelműség” politikáját követi. Becslések szerint Izrael 80-90 működő atomtöltettel rendelkezik. Dimona városában (Negev-sivatagban) található Izrael titkos atomreaktora, ahol 1960-as évek óta plutóniumot állítanak elő (Jerikó típusú ballisztikus rakéták, vadászbombázók, tengeralattjárók).
Iránnak jelenleg nincs atomfegyvere
Irán az Atomsorompó-egyezmény tagja, 1968-ban aláírója az NPT-nek, tehát nem fejleszthetne atomfegyvert. Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynöksége (IAEA) szerint nincs bizonyíték arra, hogy Irán ténylegesen gyártott volna atomfegyvert.
Irán célja a mostani Izrael elleni háborúval összetett és többrétegű. Ezek politikai, katonai, vallási és stratégiai szinten értelmezhetőek. Elrettentés és válaszcsapás Izrael támadásaira. Az izraeli júniusi támadás következtében Irán elvesztette több tucat katonai és nukleáris létesítményét, elvesztett magas rangú IRGC-parancsnokokat.
Irán a „síita ellenállás tengelyének„ vezetője Közel-Keleten. Irán hosszútávú stratégiája, hogy gyengítse Izrael regionális pozícióját , különösen olyan szunnita országokkal való közeledést, mint Szaúd-Arábia vagy az Emirátusok (Ábrahám-megállapodások). Irán legfőbb célja, hogy Izraelt egy olyan hosszú, kimerítő konfliktusba rántsa, ami aláássa a nemzetközi megítélését, elriasztja arab szövetségeseit és belpolitikai megosztottságot okoz. Iránnak nem célja a totális háború, hanem tárgyalási pozíciójának javítása.
Regionális és nemzetközi kockázatok
A háború eszkalálódásának veszélye erősen fenn áll. Hezbollah, Houtis és más Irán-barát csoportok is bekapcsolódhatnak. (Huthi rakéta már korábban csapodótt Tel Aviv közelében májusban.) Oroszország lépéseket tett a mediáció felé, de közben Irán fejlesztését is támogatja (S-400, SU-35 beszerzések).
