A felső-galileai Bar Ámban látható annak a fenséges zsinagógának a maradványa, amelyet a hagyomány Simeón bar Johájhoz, a Méronban eltemetett hírneves rabbihoz kapcsol.
Az épület homlokzata épen megmaradt, s bizonyos nyomok utalnak a hajdani felső szint meglétére. Az épületet Jeruzsálem irányába tájolták. Bejárata előtt nyolcoszlopos előcsarnok állt, hat oszloppal elöl és egy-egy oszloppal mindkét oldalon.
A zsinagóga díszítése
A három bejáratot gazdagon díszítették: a főbejárat feletti architrávot mesterien faragott boltív koronázta. A dombormű eredetileg Nikét, a győzelem szárnyas istennőjét ábrázolta, de az istennő alakját szándékosan megrongálták. Ebben talán egy elvakult zelóta tettét sejthetjük, aki úgy vélte a zsinagóga homlokzatát ne díszítse ”faragott kép” vagy pogány isten szobra. A két mellékbejáratot szintén frízekkel ékítették, az egyiket egyszerű kötélminta, másikat levélminta borítja.
A zsinagóga elrendezése
A zsinagóga bazilika alaprajzú, belső terét két oszlopsor osztotta három hajóra. Padlóját nem mozaikkal, hanem egyszerű kockákkal kövezték. Belsejét kőfaragványokkal díszítették: ezek közül megmaradt egy faragott oroszlánfej valamint egy levélmintával, kagylókkal és geometrikus ornamentikával borított kőlap.
A település határában állt egy másik zsinagóga is. A XVI.századi útleírásokban olvasható beszámolók szerint abban az időben még mindhárom bejárata épen állt. A XIX. századra azonban ezek közül csak egy maradt meg.
