A Szentföld földrajzi fekvése
A Szentföld történelmét nagyban befolyásolta a földrajzi fekvése. Ezt a területet nyugaton a Földközi-tenger, keleten pedig a hegyláncok és a sivatag határolja. A tengerpart egyenes, és alig tagolja egy-egy természetes kikötőhely. Éppen ezért az ország történelmét, az északra és délre fekvő országokkal, illetve a keletről a sivatagon át érkező nomád törzsekkel kialakított viszony határozta meg. Az évszázadokon át egymást váltó hódítok emlékét, hatását nemcsak az országban fellehető romok őrzik, hanem az itt megtelepedett lakosság sok színűsége is.
Szentföld: három világvallás szülőföldje
Az ország neve: Szentföld, hiszen itt született az európai civilizáció két nagy hatású vallása, a judaizmus és a kereszténység. Az iszlám is ragaszkodik a Szentföldhöz és a szent helyeihez. A Szentföld egyes területeinek elnevezése az idők során, az újabb hódítók érkezésével gyakran változott, és épp így változtak a határai is. A Szentföldet gyakran nevezik Palesztinának, amely a héber Peleset illetve a latin Philistia szóból ered.
Palesztina és a Szentföld elnevezései az idők során
A Szentföldet hosszú időn át Palesztiniának hívták. 1948-ban ,amikor a zsidó nép kikiáltotta önálló független államát, a Szentföldet Izraelnek nevezték el – ez az elnevezés a zsidó pátriárkák idejéből származik.
Ez a terület két nagy civilizációt kötött össze: délen Egyiptomot, keleten Mezopotámiát, ahol a Tigris és az Eufrátesz öntözte a termékeny Félholdat. Két jelentős ősi kereskedelmi útvonal haladt itt át.
A Via Maris – az ókori kereskedelmi útvonal
A Via maris vagy Tengeri Út Egyiptomból indult észak felé: tengerparti síkságon és alacsony hágókon át vezetett Meggidóig, ahol kettévált. Az egyik ága továbbra is a tengerpart mellett haladt , másik ága Hácór és Damaszkusz felé vezetett. A másik út a Jordán jobb partját követő Királyi út volt.
A Szentföld történetének forrásai
A Szentföld történetét különböző forrásokból ismerjük. Sok fontos információt a régészet szolgáltatott, amelyet máig látható ősi települések maradványaiból nyert. A legtöbb izraeli ásatás úgynevezett településeken, az évszázadok, évezredek során telephalmokon folyt, amelyek az emberi megtelepedés maradványait őrzik. A régészek szelvényeket nyitnak a tell településen és feltárják az egymásra halmozódott települési rétegeket. Ha egy-egy réteg leleteit összevetjük más, hasonló korú lelőhelyek, leleteivel, lehetségessé válik a Szentföldet egykor benépesítő kultúrák meghatározása.
A Biblia tartalmazza a legtöbb adatot a Szentföld történelméről. Az Ó- és Újszövetség összesen 475 helynevet tartalmaz, ezek közül sok azonosítható egy-egy már feltárt régészeti lelőhellyel. Olykor a Bibliában említett csaták is felbukkannak. Az ókor történeti művei is számos értékes leírást tartalmaznak. E föld talán legjelentősebb történésze egy római zsidó, Josephus Flavius.
Az egyiptomi sírfeliratok, illetve az el-amarnai palotában lelt agyagtáblák is fontos adatokat tartalmaznak. Az 1947-ben napvilágra került holt-tengeri tekercsek valóságos kincsesbányának bizonyultak, jóllehet a tekercsek még mai is heves vitákat váltanak ki a tudósok körében.
A téma 2. részét itt olvashatod: A Szentföld történelme 2. rész
