Jeruzsálem földrajzi elhelyezkedése és természetes védelme
Jeruzsálem magasan, Júdea hegyei között terül el. Azt, hogy ilyen jelentős szerepet tölt be a három nagy monotesita vallásban, (judaizmusban, kereszténységben és az iszlámban) nem magyarázza, hogy egy fontos kereskedelmi útvonalon fekszik, nem magyarázza stratégiai fekvése, de még az sem, hogy egy virágzó civilizáció közepén terül el. Az egyetlen magyarázat a város szent jellege. Az, hogy alapítása megelőzi a bibliai leírásából ismert Dávid városa és az Első Templom 3000 ezer évvel ezelőtti alapítását is. Az ősi Jeruzsálem ott rejlik a mai város alatt. Az első jeruzsálemi településeket írott forrásokból és régészeti leletekből ismerjük.
1860-as évektől több, mint 100 ásatás kereste titkait. A Júdeai hegység közepén lévő Jeruzsálem mindig védekező pozíciót foglalt el. Lényegében két hegyhátra épült. Keleten a meredek oldalú Kidrón-völgy határolja, délnyugaton a Hinnóm-völgy, középen a Türopoion-völgy vágja ketté. A város természetes védművei, északon a leggyengébbek, ahol a hegyhátak domborokká szelídülnek.
A város szerkezete és történelmi negyedei
A város szerkezetére még mindig a négy negyed jellemző, amelyre Hadrianus osztotta fel a második században, mikor az észak-déli irányban a sétánnyal, a Cardo Maximussal vágták ketté. Kelet-nyugati irányban pedig egy másik nagy úttal, a Decumanusszal. A jeruzsálemi város ma is látható falai Nagy Szulejmán török szultán idejéből származnak. A szultán az új megerősítéseket 1537-ben kezdte, sőt a korábbi falainak és az egész szakaszainak felhasználásával, három év múlva fejezte be.
Jeruzsálem kapui és jelentőségük a történelemben
Jeruzsálem falaiba hét kaput vágtak. A leglátványosabb a Damaszkusz-kapu feltehetőleg a harmadik, Heródes Agrippa által a 40-41-ben rakatott északi fal korából származik. Eredetileg a második században Hadriánus épített itt kaput: a rómaiak új városa, Aelia Capitolina monumentális bejáratának szánta. Ezt az eredeti kaput kiásták, és a jelenlegi Damaszkusz-kapu alatt látható.
Az Új-kapu a 19.század végén létesült, hogy bejárást biztosítson, a keresztény negyedbe. A Jaffa-kapu, amelyet azért neveznek így, mert az alóla induló út Jaffába vezet. Valamikor L alakú volt, de 1989-ben, II. Vilmos császár hivatalos látogatása alkalmából kitágították. A Sion-kapu a Sion-hegyre néz. Arab neve Bab Nábi Daud, Dávid próféta kapuja. Déli irányban a Trágya-kapu a következő, nevét onnan kapta, hogy innen hordták ki a város szemetét. Az arabok nevezték Bab el-Magharbénak is, mivel közvetlenül mögötte terült el Mugrabisz negyed. A Templom-hegytől északra a Szent István-kapu található. A legenda szerint itt kövezték meg Szent Istvánt. Nevezik Oroszlán-kapunak is, a bejáratot két oldalról őrző oroszlánról. A Heródes-kapu azért kapta ezt a nevet, mert a középkorban, úgy tartották, hogy a közelében állt az a palota, ahol az első zsidó felkelés idején elrombolták, a tornyok romjait megőrizték, de a délre eső terület lett a X.légió táborhelye. A bizánci korszakban a Szent Városba érkező zarándokok ezeket az erődítéseket Dávid palotájával azonosították. Dávid tornya Jeruzsálem és Sionhoz való visszatérés jelképévé vált, és ma Jeruzsálem Történelmi Múzeumának ad otthont.
