{"id":79,"date":"2025-01-23T18:21:40","date_gmt":"2025-01-23T17:21:40","guid":{"rendered":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/?p=79"},"modified":"2025-01-24T12:30:18","modified_gmt":"2025-01-24T11:30:18","slug":"a-szentfold-tortenelme-2-resz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/a-szentfold-tortenelme-2-resz\/","title":{"rendered":"A Szentf\u00f6ld t\u00f6rt\u00e9nelme 2. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"\n

Az \u00edr\u00e1s 1. r\u00e9sze itt olvashat\u00f3: A Szentf\u00f6ld t\u00f6rt\u00e9nelme 1. r\u00e9sz<\/a><\/p>\n\n\n\n

Bronzkor – a korai v\u00e1rosok felemelked\u00e9se<\/h3>\n\n\n\n

A bronzkorban (i.e  3150-1200 ) figyelhet\u0151 meg a r\u00e9z-\u00e9s bronzm\u0171vess\u00e9g kibontakoz\u00e1sa. A haszn\u00e1lati eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s fegyverek t\u00f6bbs\u00e9ge f\u00e9mb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt. Ekkor jelennek meg az els\u0151 er\u0151d\u00edtett v\u00e1rosok, nohai korai bronzkor v\u00e9g\u00e9n megfigyelhet\u0151 a nom\u00e1d \u00e9letform\u00e1khoz val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s.<\/p>\n\n\n\n

A II. \u00e9vezred elej\u00e9n fellend\u00fcl a v\u00e1rosi \u00e9let . Ebben a korszakban a tengerparti s\u00edks\u00e1g \u00e9s Palesztina egyes ter\u00fcletei egyiptomi fennhat\u00f3s\u00e1g al\u00e1 ker\u00fclnek, \u00e9s kibontakoz\u00f3 kana\u00e1ni kult\u00fara er\u0151s egyiptomi kult\u00farhat\u00e1sr\u00f3l  tan\u00faskodik.  A haszn\u00e1lati t\u00e1rgyak k\u00f6z\u00f6tt felbukkannak a pecs\u00e9tnyom\u00f3k \u00e9s hengerpecs\u00e9tek. A fazekaskorong haszn\u00e1lata \u00faj lend\u00fcletet ad a ker\u00e1miam\u0171velts\u00e9gnek.<\/p>\n\n\n\n

Vaskor – zsid\u00f3 kir\u00e1lys\u00e1gok kora<\/h3>\n\n\n\n

Majd a vaskorban (i.e 1200-585) a tengeri n\u00e9pek k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le t\u00f6rzsekb\u0151l kiszakadt tengerj\u00e1r\u00f3 n\u00e9pcsoportok, k\u00f6zt\u00fck a filiszteusok megh\u00f3d\u00edtj\u00e1k a tengerparti ter\u00fcleteket \u00e9s el\u0171zik az egyiptomiakat. A k\u00e1na\u00e1niak tov\u00e1bbra is fontos szerepet j\u00e1tszanak. D\u00e1vid megh\u00f3d\u00edtja Jeruzs\u00e1lemet, \u00e9s kiterjeszti a hatalm\u00e1t Palesztin\u00e1ra, csup\u00e1n d\u00e9len, a tengerparti s\u00edks\u00e1gon fekv\u0151 er\u0151d\u00edtett v\u00e1rosok maradnak filiszteusok kez\u00e9n. Az egys\u00e9ges kir\u00e1lys\u00e1g tr\u00f3nj\u00e1t Salamon foglalja el. Hal\u00e1la ut\u00e1n a kir\u00e1lys\u00e1g kett\u00e9szakad: Izraelre \u00e9s J\u00fad\u00e1ra. Az egyiptomi f\u00e1ra\u00f3, S\u00edsak (I. Sesonk) megh\u00f3d\u00edtja Palesztin\u00e1t. Ah\u00e1b kir\u00e1ly veres\u00e9get szenved III. Salmaneszert\u0151l (Sulmanu- asar\u00eddu), Assz\u00edria uralkod\u00f3j\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

 Az assz\u00edrok (i.e 722) megh\u00f3d\u00edtj\u00e1k Izraelt, \u00e9s a t\u00edz zsid\u00f3 t\u00f6rzs sz\u00e9tsz\u00f3rodik. J\u00fada \u00e9s Fels\u0151- Egyiptom assz\u00edr h\u00f3dolts\u00e1g al\u00e1 ker\u00fcl. Jeruzs\u00e1lem megadja mag\u00e1t Babil\u00f3ni\u00e1nak. A babil\u00f3niak 568-ban feld\u00falj\u00e1k a v\u00e1rost, lerombolj\u00e1k a Templomot \u00e9s J\u00fada lakoss\u00e1g\u00e1t  Babil\u00f3nba hurcolj\u00e1k. Miut\u00e1n a perzsa uralkod\u00f3, K\u00fcrosz elfoglalja Babil\u00f3nt (i.e 538,) a zsid\u00f3k visszat\u00e9rhetnek Jeruzs\u00e1lembe. A v\u00e1ros siralmas \u00e1llapotban van, a Templom csak hossz\u00fa id\u0151 ut\u00e1n \u00e9p\u00fcl \u00fajj\u00e1. Nehemi\u00e1st kinevezik korm\u00e1nyz\u00f3v\u00e1, \u00e9s \u0151 t\u00fcst\u00e9nt elrendeli Jeruzs\u00e1lem falainak  \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

Miut\u00e1n Nagy S\u00e1ndor megh\u00f3d\u00edtja a Szentf\u00f6ldet, egyik hadvez\u00e9re, Ptolemaiosz, Egyiptom \u00e9s Palesztina uralkod\u00f3ja lesz. A Ptolemaid\u00e1k \u00e9s Szeleukid\u00e1k sorozatos h\u00e1bor\u00fakat v\u00edvnak Palesztin\u00e1\u00e9rt, m\u00edgnem (i.e 198) a Szeleukid\u00e1k megnyerik a d\u00f6nt\u0151 csat\u00e1t.  A J\u00fad\u00e1s  Makkabeus \u00e1ltal (i.e 167) kirobbantott felkel\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt megsz\u00fcletik a Hasmoneus Kir\u00e1lys\u00e1g.  Az uralkod\u00f3csal\u00e1don bel\u00fcli vet\u00e9lked\u00e9s a Hasmoneus Kir\u00e1lys\u00e1g buk\u00e1s\u00e1hoz vezet  ( i.e 63)  \u00e9s az orsz\u00e1g r\u00f3mai uralom al\u00e1 ker\u00fcl.  A parthusok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel  a hasmoneus Antigonosz l\u00e9p J\u00fada tr\u00f3nj\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

R\u00f3mai uralom \u00e9s zsid\u00f3 felkel\u00e9sek<\/h3>\n\n\n\n

R\u00f3mai kor (i.e 37-i.sz 324) Her\u00f3d\u00e9s, Antipatrosz fia, elfoglalta Jeruzs\u00e1lemet (i.e 37) \u00e9s nagyszab\u00e1s\u00fa \u00e9p\u00edtkez\u00e9sbe kezd. Hal\u00e1la ut\u00e1n a tr\u00f3non fiai k\u00f6vetik, akik alkalmatlannak bizonyulnak  az uralkod\u00e1sra \u00e9s Palesztin\u00e1t ett\u0151l kezdve egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 r\u00f3mai procur\u00e1torok igazgatj\u00e1k. E korszakot  nagyfok\u00fa nyugtalans\u00e1g jellemzi. N\u00e1z\u00e1reti J\u00e9zus ( i.e 30 ) keresztre fesz\u00edtik.  Ekkor veszi kezdet\u00e9t az els\u0151 zsid\u00f3 felkel\u00e9s ( i.sz 66), \u00e9s Jeruzs\u00e9lemet feld\u00falj\u00e1k \u00e9s a Templomot lerombolj\u00e1k. Amikor Hadrianus megk\u00eds\u00e9rli r\u00f3mai v\u00e1rosk\u00e9nt \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edteni Jeruzs\u00e9lemet , kezdet\u00e9t veszi  a m\u00e1sodik zsid\u00f3 felkel\u00e9s. Hadrianus leveri a felkel\u00e9st ,\u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edti Jeruzs\u00e1lemet , a v\u00e1ros neve ett\u0151l kezdve Aelia Capitolina. A zsid\u00f3 \u00e9let k\u00f6zpontka \u00e1ttev\u0151dik Galile\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n

Nagy Konstantin (313) felveszi a kereszt\u00e9nys\u00e9get \u00e9s ezzel megv\u00e1ltoztatja a Szentf\u00f6ld vall\u00e1si viszonyait. Palesztina (324) a kereszt\u00e9ny Kelet-r\u00f3mai Birodalom r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik. Templomok \u00e9p\u00fclnek, evang\u00e9liumokban eml\u00edtett szent helyeken, \u00e9s a birodalom minden r\u00e9sz\u00e9b\u0151l az orsz\u00e1gba \u00e1raml\u00f3 zar\u00e1ndokok fellend\u00edtik a gazdas\u00e1gi \u00e9letet. A zsid\u00f3k \u00e9s a szamarit\u00e1nusok fell\u00e1zadnak Gallus ellen. A szamarit\u00e1nusok (529) ism\u00e9t felkel\u00e9st robbantanak ki.<\/p>\n\n\n\n

A kereszt\u00e9nys\u00e9g t\u00e9rnyer\u00e9se \u00e9s az iszl\u00e1m h\u00f3d\u00edt\u00e1s<\/h3>\n\n\n\n

Justinianus cs\u00e1sz\u00e1r \u00faj t\u00f6rv\u00e9nyeket vezet be. A szamarit\u00e1nusok \u00e9s a zsid\u00f3k a perzs\u00e1k oldal\u00e1ra \u00e1llnak, amikor azok megt\u00e1madj\u00e1k az orsz\u00e1got, a kereszt\u00e9nyeket lem\u00e9sz\u00e1rolj\u00e1k, a templomokat lerombolj\u00e1k. Jeruzs\u00e1lem (614) elesik ,\u00e9s a v\u00e1ros feletti uralmat h\u00e1rom \u00e9vig a zsid\u00f3k gyakorolj\u00e1k. Heraclius\u00a0cs\u00e1sz\u00e1r b\u00e9k\u00e9t k\u00f6t, \u00e1m a kereszt\u00e9ny \u00e9let m\u00e1r nem tud kor\u00e1bbi teljess\u00e9g\u00e9ben kibontakozni,\u00a0\u00e9s Jeruzs\u00e1lemet( 638) elfoglalj\u00e1k az arabok.\u00a0(M\u00e1sodik kalifa, Om\u00e1r elfoglalja Jeruzs\u00e1lemet.) Miut\u00e1n Caesarea is elesik, az eg\u00e9sz orsz\u00e1g arab fennhat\u00f3s\u00e1g al\u00e1 ker\u00fcl.\u00a0Az orsz\u00e1g f\u0151v\u00e1rosa R\u00e1mle lesz. A kereszt\u00e9nys\u00e9g megt\u0171rt vall\u00e1s marad, egyetlen r\u00f6vid id\u0151szak kiv\u00e9tel\u00e9vel al-H\u00e1kim kalifa idej\u00e9n \u00fcld\u00f6zik \u0151ket. Miut\u00e1n a F\u00e1timid\u00e1k (969) megh\u00f3d\u00edtj\u00e1k Palesztin\u00e1t , a v\u00e1rosokat ett\u0151l kezdve \u0151k ellen\u0151rzik, de az orsz\u00e1g nagyobb r\u00e9sze gyakorlatilag beduinok kez\u00e9ben marad.\u00a0<\/p>\n\n\n\n

Jeruzs\u00e1lem a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben hol egyik, hol m\u00e1sik h\u00f3d\u00edt\u00f3 nagyhatalom kez\u00e9be ker\u00fcl, a Szeldzsuk t\u00f6r\u00f6k\u00f6k foglalj\u00e1k el, azt\u00e1n F\u00e1timid\u00e1k pedig visszafoglalj\u00e1k Jeruzs\u00e1lemet (1098).<\/p>\n\n\n\n

II. Orb\u00e1n p\u00e1pa (1095) k\u00f6zz\u00e9tett felh\u00edv\u00e1s\u00e1ra  a keresztesek (1099) elfoglalj\u00e1k Jeruzs\u00e1lemet, \u00e9s lem\u00e9sz\u00e1rolj\u00e1k az \u00f6sszes zsid\u00f3t \u00e9s muszlimot, Genova, Pisa \u00e9s Velence seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel  kiterjesztik az uralmukat tengerparti ter\u00fcletekre is. A hattini csat\u00e1ban azonban a keresztesek veres\u00e9get szenvednek \u00e9s arra k\u00e9nyszer\u00fclnek, hogy visszavonuljanak T\u00fcroszba. Oroszl\u00e1nsz\u00edv\u0171  Richard (1191) beveszi Akk\u00f3t, \u00e9s visszaszerzi T\u00fcrosz \u00e9s Jaffa k\u00f6z\u00f6tti partszakaszt. II. Frigyes t\u00e1rgyal\u00e1sos \u00faton el\u00e9ri, hogy N\u00e1z\u00e1ret, Betlehem, \u00e9s Jeruzs\u00e1lem ism\u00e9t keresztesek fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 ker\u00fclj\u00f6n.(1244) m\u00e1sod\u00edzben is megh\u00f3d\u00edtj\u00e1k Jeruzs\u00e1lemet. A d\u00f6nt\u0151 hadj\u00e1ratot, melynek eredm\u00e9nyek\u00e9nt a kereszteseket el\u0171zik a Szentf\u00f6ldr\u0151l (1291), Bajbarsz vezeti.<\/p>\n\n\n\n

\"Zsid\u00f3<\/figure>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ismerd meg a Szentf\u00f6ld t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t a bronzkort\u00f3l a keresztes h\u00e1bor\u00fak v\u00e9g\u00e9ig! A h\u00f3d\u00edt\u00e1sok hat\u00e1sai a kult\u00far\u00e1ra \u00e9s a vall\u00e1sokra meghat\u00e1rozt\u00e1k e szent ter\u00fclet m\u00faltj\u00e1t.<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":81,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","footnotes":""},"categories":[5],"tags":[],"class_list":["post-79","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tortenelem"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/79","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=79"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/79\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":103,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/79\/revisions\/103"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/81"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=79"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=79"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=79"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}