A Szentf\u00f6ld t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t nagyban befoly\u00e1solta a f\u00f6ldrajzi fekv\u00e9se. Ezt a ter\u00fcletet nyugaton a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger, keleten pedig a hegyl\u00e1ncok \u00e9s a sivatag hat\u00e1rolja. A tengerpart egyenes, \u00e9s alig tagolja egy-egy term\u00e9szetes kik\u00f6t\u0151hely. \u00c9ppen ez\u00e9rt az orsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t, az \u00e9szakra \u00e9s d\u00e9lre fekv\u0151 orsz\u00e1gokkal, illetve a keletr\u0151l a sivatagon \u00e1t \u00e9rkez\u0151 nom\u00e1d t\u00f6rzsekkel kialak\u00edtott viszony hat\u00e1rozta meg. Az \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t egym\u00e1st v\u00e1lt\u00f3 h\u00f3d\u00edtok eml\u00e9k\u00e9t, hat\u00e1s\u00e1t nemcsak az orsz\u00e1gban fellehet\u0151 romok \u0151rzik, hanem az itt megtelepedett lakoss\u00e1g sok sz\u00edn\u0171s\u00e9ge is.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
Az orsz\u00e1g neve: Szentf\u00f6ld, hiszen itt sz\u00fcletett az eur\u00f3pai civiliz\u00e1ci\u00f3 k\u00e9t nagy hat\u00e1s\u00fa vall\u00e1sa, a judaizmus \u00e9s a kereszt\u00e9nys\u00e9g. Az iszl\u00e1m is ragaszkodik a Szentf\u00f6ldh\u00f6z \u00e9s a szent helyeihez. A Szentf\u00f6ld egyes ter\u00fcleteinek elnevez\u00e9se az id\u0151k sor\u00e1n, az \u00fajabb h\u00f3d\u00edt\u00f3k \u00e9rkez\u00e9s\u00e9vel gyakran v\u00e1ltozott, \u00e9s \u00e9pp \u00edgy v\u00e1ltoztak a hat\u00e1rai is. A Szentf\u00f6ldet gyakran nevezik Palesztin\u00e1nak, amely a h\u00e9ber Peleset illetve a latin Philistia sz\u00f3b\u00f3l ered.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
A Szentf\u00f6ldet hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t Palesztini\u00e1nak h\u00edvt\u00e1k. 1948-ban ,amikor a zsid\u00f3 n\u00e9p kiki\u00e1ltotta \u00f6n\u00e1ll\u00f3 f\u00fcggetlen \u00e1llam\u00e1t, a Szentf\u00f6ldet Izraelnek nevezt\u00e9k el – ez az elnevez\u00e9s a zsid\u00f3 p\u00e1tri\u00e1rk\u00e1k idej\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik.<\/p>\n\n\n\n
Ez a ter\u00fclet k\u00e9t nagy civiliz\u00e1ci\u00f3t k\u00f6t\u00f6tt \u00f6ssze: d\u00e9len Egyiptomot, keleten Mezopot\u00e1mi\u00e1t, ahol a Tigris \u00e9s az Eufr\u00e1tesz \u00f6nt\u00f6zte a term\u00e9keny F\u00e9lholdat. K\u00e9t jelent\u0151s \u0151si kereskedelmi \u00fatvonal haladt itt \u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
A Via maris vagy Tengeri \u00dat Egyiptomb\u00f3l indult \u00e9szak fel\u00e9: tengerparti s\u00edks\u00e1gon \u00e9s alacsony h\u00e1g\u00f3kon \u00e1t vezetett Meggid\u00f3ig, ahol kett\u00e9v\u00e1lt. Az egyik \u00e1ga tov\u00e1bbra is a tengerpart mellett haladt , m\u00e1sik \u00e1ga H\u00e1c\u00f3r \u00e9s Damaszkusz fel\u00e9 vezetett. A m\u00e1sik \u00fat a Jord\u00e1n jobb partj\u00e1t k\u00f6vet\u0151 Kir\u00e1lyi \u00fat volt.<\/p>\n\n\n\n
A Szentf\u00f6ld t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 forr\u00e1sokb\u00f3l ismerj\u00fck.\u00a0Sok fontos inform\u00e1ci\u00f3t a r\u00e9g\u00e9szet szolg\u00e1ltatott, amelyet m\u00e1ig l\u00e1that\u00f3 \u0151si telep\u00fcl\u00e9sek maradv\u00e1nyaib\u00f3l nyert. A legt\u00f6bb izraeli \u00e1sat\u00e1s \u00fagynevezett telep\u00fcl\u00e9seken, az \u00e9vsz\u00e1zadok, \u00e9vezredek sor\u00e1n telephalmokon folyt, amelyek az\u00a0emberi megteleped\u00e9s maradv\u00e1nyait \u0151rzik. A r\u00e9g\u00e9szek szelv\u00e9nyeket nyitnak a tell telep\u00fcl\u00e9sen \u00e9s felt\u00e1rj\u00e1k az egym\u00e1sra halmoz\u00f3dott telep\u00fcl\u00e9si r\u00e9tegeket. Ha egy-egy r\u00e9teg leleteit \u00f6sszevetj\u00fck m\u00e1s, hasonl\u00f3 kor\u00fa lel\u0151helyek, leleteivel, lehets\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lik a Szentf\u00f6ldet egykor ben\u00e9pes\u00edt\u0151 kult\u00far\u00e1k meghat\u00e1roz\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n
A Biblia tartalmazza a legt\u00f6bb adatot\u00a0a Szentf\u00f6ld t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9r\u0151l. Az \u00d3- \u00e9s \u00dajsz\u00f6vets\u00e9g \u00f6sszesen 475 helynevet tartalmaz, ezek k\u00f6z\u00fcl sok azonos\u00edthat\u00f3 egy-egy m\u00e1r felt\u00e1rt r\u00e9g\u00e9szeti lel\u0151hellyel. Olykor a Bibli\u00e1ban eml\u00edtett csat\u00e1k is felbukkannak. Az \u00f3kor t\u00f6rt\u00e9neti m\u0171vei is sz\u00e1mos \u00e9rt\u00e9kes le\u00edr\u00e1st tartalmaznak. E f\u00f6ld tal\u00e1n legjelent\u0151sebb t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sze egy r\u00f3mai zsid\u00f3, Josephus Flavius.<\/p>\n\n\n\n
Az egyiptomi s\u00edrfeliratok, illetve az el-amarnai palot\u00e1ban lelt agyagt\u00e1bl\u00e1k is fontos adatokat tartalmaznak. Az 1947-ben napvil\u00e1gra ker\u00fclt holt-tengeri tekercsek val\u00f3s\u00e1gos kincsesb\u00e1ny\u00e1nak bizonyultak, j\u00f3llehet a tekercsek m\u00e9g mai is heves vit\u00e1kat v\u00e1ltanak ki a tud\u00f3sok k\u00f6r\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n