{"id":307,"date":"2025-05-13T11:23:55","date_gmt":"2025-05-13T09:23:55","guid":{"rendered":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/?p=307"},"modified":"2025-05-13T11:23:56","modified_gmt":"2025-05-13T09:23:56","slug":"az-irak-kontra-iran-haboru-kialakulasa","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/az-irak-kontra-iran-haboru-kialakulasa\/","title":{"rendered":"Az Irak kontra Ir\u00e1n h\u00e1bor\u00fa kialakul\u00e1sa"},"content":{"rendered":"\n<h2 class=\"wp-block-heading\">A h\u00e1bor\u00fa kirobban\u00e1s\u00e1t el\u0151id\u00e9z\u0151 t\u00e9nyez\u0151k<\/h2>\n\n\n\n<p>A hetvenes-nyolcvanas \u00e9vek fordul\u00f3j\u00e1n kialakultak azok a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, amik fegyveres konfliktusba tasz\u00edtott\u00e1k a k\u00e9t orsz\u00e1got. A h\u00e1bor\u00fa kirobban\u00e1s\u00e1t el\u0151id\u00e9z\u0151 t\u00e9nyez\u0151k k\u00f6z\u00f6tt a k\u00f6rnyez\u0151 arab \u00e1llamok szerepe sem elhanyagolhat\u00f3. Az arab rezsimek k\u00f6z\u00fcl anyagi er\u0151forr\u00e1sai, lak\u00f3inak l\u00e9leksz\u00e1ma \u00e9s vall\u00e1si jelent\u0151s\u00e9ge (zar\u00e1ndokhelyek) alapj\u00e1n Sza\u00fad-Ar\u00e1bia m\u00e1r r\u00e9gen megk\u00eds\u00e9relte \u00e1tvenni az arab vil\u00e1g vezet\u0151j\u00e9nek szerep\u00e9t. Ennek egyik akad\u00e1lya Szadd\u00e1m Huszein hatalomra jut\u00e1sa volt. Az iraki rendszer alakul\u00e1s\u00e1t ez\u00e9rt sem Sza\u00fad-Ar\u00e1bia, sem pedig a t\u00f6bbi \u00d6b\u00f6l menti orsz\u00e1g vezet\u0151i nem n\u00e9zt\u00e9k j\u00f3 szemmel. A f\u0151 vesz\u00e9lyt ennek ellen\u00e9re az ir\u00e1ni iszl\u00e1m forradalomban l\u00e1tt\u00e1k, mert az iszl\u00e1m forradalom exportja m\u00f6g\u00f6tt egy politikailag, gazdas\u00e1gilag \u00e9s katonailag er\u0151s Ir\u00e1ni Iszl\u00e1m K\u00f6zt\u00e1ras\u00e1g \u00e1llt, ami \u201edestabiliz\u00e1lhatja a monarchi\u00e1kat\u201d &#8211; ahogy hirdett\u00e9k. Az \u201eoszd meg \u00e9s uralkodj\u201e elv alapj\u00e1n Sza\u00fad-Ar\u00e1bia sugallta az iraki vezet\u0151knek a h\u00e1bor\u00fa kirobbant\u00e1s\u00e1t, mik\u00f6zben t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1r\u00f3l is biztos\u00edtotta Irakot.<\/p>\n\n\n\n<p>Az arab vil\u00e1g \u00e1ltal\u00e1nos helyezte szint\u00e9n olyan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyk\u00e9nt vehet\u0151 sz\u00e1mba, amely a h\u00e1bor\u00fahoz vezet\u0151 utat egyengette. Egyiptom elszigetel\u0151d\u00f6tt az arab vil\u00e1gban. Meg\u00fcresedett a hatalom helye, amire a Szadd\u00e1m vezette Irak is aspir\u00e1lt. Ehhez viszont kedvez\u0151 lett volna egy \u201ek\u00f6z\u00f6s ellens\u00e9g\u201d elleni gy\u0151ztes h\u00e1bor\u00fa, ami az arab vil\u00e1g v\u00e9delmez\u0151jek\u00e9nt t\u00fcntette fel Irakot.<\/p>\n\n\n\n<p>1979. november 4-\u00e9n Khomeini t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val elfoglalt\u00e1k az ir\u00e1ni amerikai nagyk\u00f6vets\u00e9get, \u00e9s t\u00faszul ejtett\u00e9k a szem\u00e9lyzetet. A konfliktus k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt a korm\u00e1ny lemondott, majd Franciaorsz\u00e1gban nevelkedett k\u00f6zgazd\u00e1sz, Abdul Hasszan Baniszadr lett az eln\u00f6k. Szadd\u00e1m Huszein az Ir\u00e1n fel\u00f6l \u00e9rkez\u0151 politikai \u00e9s ideol\u00f3giai vesz\u00e9lyt, valamint az \u00d6b\u00f6l \u00e1llamainak nyugtalans\u00e1g\u00e1t \u00e9rz\u00e9kelve, a helyzetet Irak vezet\u0151 szerep\u00e9nek megalapoz\u00e1sra pr\u00f3b\u00e1lta felhaszn\u00e1lni.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok diplom\u00e1ciai \u00e1ll\u00e1spontja<\/h2>\n\n\n\n<p>Irak t\u00f6rekv\u00e9seit kezdetben az Egyes\u00fclt \u00c1llamok nem t\u00e1mogatta, s\u0151t 1979. december\u00e9ben, amikor a\u00a0 szovjetek lerohant\u00e1k Afganiszt\u00e1nt, Carter eln\u00f6k kijelentette: \u201dAmerika megv\u00e9di Sza\u00fad-Ar\u00e1bi\u00e1t \u00e9s az \u00d6b\u00f6l menti \u00e1llamokat minden idegen agresszi\u00f3val szemben.\u201d Az \u00fagynevezett Carter-doktr\u00edn\u00e1ra v\u00e1laszul Szadd\u00e1m kinyilatkoztatta, hogy \u0151 is megteszi ugyanezt, \u00e9s 1980. febru\u00e1rj\u00e1ban kiadta a \u201eP\u00e1narab Chart\u00e1t\u201d.<\/p>\n\n\n\n<p>A Nyugat tartott Khomeini radik\u00e1lis iszl\u00e1m mozgalm\u00e1nak meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9t\u0151l, \u00e9s minden\u00e1ron meg akarta akad\u00e1lyozni az ir\u00e1ni rezsim terjeszked\u00e9s\u00e9t a t\u00e9rs\u00e9gben. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok ez\u00e9rt ink\u00e1bb Irakot favoriz\u00e1lta, \u00e9s 1982-ben levette a terrorizmust t\u00e1mogat\u00f3k list\u00e1j\u00e1r\u00f3l Irakot. 1984-ben az Egyes\u00fclt \u00c1llamok helyre\u00e1ll\u00edtotta Irakkal a diplom\u00e1ciai kapcsolatot. Irak f\u0151 fegyversz\u00e1ll\u00edt\u00f3ja ebben az id\u0151ben, r\u00e9gi sz\u00f6vets\u00e9gese, a Szovjetuni\u00f3 volt. A kapcsolatok rendez\u0151d\u00e9se ut\u00e1n Nagy-Britannia, Franciaorsz\u00e1g \u00e9s az USA is adott el fegyvereket Iraknak. S\u0151t az Egyes\u00fclt \u00c1llamok a h\u00e1bor\u00fa alatt a t\u00e9rs\u00e9gre vonatkoz\u00f3 h\u00edrszerz\u00e9si inform\u00e1ci\u00f3kat is megosztotta vele.<\/p>\n\n\n\n<p>1980. \u00e1prilis 1-\u00e9n az iraki forradalom s\u00edita p\u00e1rt, az al-Dawa mer\u00e9nyletet k\u00eds\u00e9relt meg a kereszt\u00e9ny Tarik Aziz minisztereln\u00f6k ellen, amelyre Szadd\u00e1m k\u00f6ny\u00f6rtelen megtorl\u00e1ssal v\u00e1laszolt. A p\u00e1rt tagjait hal\u00e1lb\u00fcntet\u00e9ssel s\u00fajtotta, a s\u00edita kurdokat deport\u00e1lta (mintegy 300 ezer szem\u00e9lyt), \u00e9s a s\u00edita k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyt pedig a nagyobb v\u00e1rosokb\u00f3l kitelep\u00edtette. A s\u00edit\u00e1k vezet\u0151j\u00e9t, Mohamed Bakr-al Szadr ajatollaht az \u00c1ltal\u00e1nos H\u00edrszerz\u0151 Oszt\u00e1ly (Muhabar\u00e1t) vezet\u0151je letart\u00f3ztatta, majd ki is v\u00e9geztette.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Mer\u00e9nylet az ir\u00e1ni k\u00fcl\u00fcgyminiszter ellen<\/h2>\n\n\n\n<p>1980. tavasz\u00e1n Ir\u00e1n korm\u00e1nya m\u00e9g abban rem\u00e9nykedett, hogy siker\u00fcl a fesz\u00fclts\u00e9get enyh\u00edteni a k\u00e9t orsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt. Azonban az ir\u00e1ni k\u00fcl\u00fcgyminiszter kuvaiti k\u00f6r\u00fatj\u00e1nak els\u0151 \u00e1llom\u00e1s\u00e1n iraki \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k mer\u00e9nyletet k\u00eds\u00e9reltek meg ellene. Szadd\u00e1m ezek ut\u00e1n elhat\u00e1rozta, hogy h\u00e1bor\u00fa lesz. D\u00f6nt\u00e9s\u00e9hez az is hozz\u00e1j\u00e1rult, hogy a megd\u00f6nt\u00f6tt sah rendszer\u00e9nek sz\u00e1m\u0171z\u00f6tt t\u00e1bornokai, tisztjei, \u00e9s politikusai azt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, hogy az ir\u00e1ni hadseregn\u00e9l teljes fejetlens\u00e9g uralkodik, ez\u00e9rt nem lesz neh\u00e9z gy\u0151zelmet kiv\u00edvni. A harci kedvet n\u00f6velte a nemzetk\u00f6zi Ir\u00e1n-elleness\u00e9g, amely az amerikai k\u00f6vets\u00e9g megsz\u00e1ll\u00e1s\u00e1val v\u00e1lt \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1. A fesz\u00fclt nemzetk\u00f6zi helyzet nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 tette az iraki vezet\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra, hogy a h\u00e1bor\u00fa eset\u00e9n az amerikai vezet\u00e9s semleges \u00e1ll\u00e1spontra helyezkedik.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Megindult az els\u0151 t\u00e1mad\u00e1s Ir\u00e1n ellen<\/h2>\n\n\n\n<p>1980. szeptember 15-\u00e9n az iraki telev\u00edzi\u00f3ban Szadd\u00e1m nyilv\u00e1nosan sz\u00e9tt\u00e9pte az 1975-\u00f6s alg\u00edri egyezm\u00e9nyt, amely a Shatt-el Arab fel\u00e9t \u00e1tengedte Ir\u00e1nnak. Majd h\u00e9t nappal k\u00e9s\u0151bb az ir\u00e1ni olajban gazdag Khuziszt\u00e1n hat\u00e1rter\u00fclet\u00e9nek lerohan\u00e1s\u00e1val megind\u00edtotta a t\u00e1mad\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n<p>Irak hat\u00e1rozott int\u00e9zked\u00e9seket foganas\u00edtott az orsz\u00e1g h\u00e1bor\u00fara val\u00f3 felk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re. N\u00f6velte a hadianyag-beszerz\u00e9s\u00e9t, emelte a hader\u0151 l\u00e9tsz\u00e1m\u00e1t, jav\u00edtotta \u00e9s intez\u00edvebb\u00e9 tette a kik\u00e9pz\u00e9st. \u00c9s b\u0151v\u00edtette a Baath P\u00e1rt hadsereg\u00e9t k\u00e9pez\u0151 N\u00e9pi Milic\u00eda l\u00e9tsz\u00e1m\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p>Ebben az id\u0151szakban Ir\u00e1nban a f\u0151 figyelmet a belpolitikai k\u00fczdelemre ford\u00edtott\u00e1k, amelynek egyik c\u00e9lpontja az ir\u00e1ni fegyveres er\u0151 volt. A sah \u00e9s k\u00f6rnyezete a gy\u0151ztes forradalom sz\u00e1m\u00e1ra megb\u00edzhatatlann\u00e1 v\u00e1lt. Az Ir\u00e1ni Iszl\u00e1m K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00faj \u201eforradalmi\u201e hadserege, az Iszl\u00e1m Forradalmi G\u00e1rda szervez\u00e9se alatt \u00e1llt.<\/p>\n\n\n\n<p>A h\u00e1bor\u00fa megindul\u00e1sakor az iraki sz\u00e1razf\u00f6ldi hader\u0151 l\u00e9tsz\u00e1ma 200 ezer f\u0151 volt, m\u00edg az ir\u00e1ni sz\u00e1razf\u00f6ldi hader\u0151 csak 150 ezer f\u0151t sz\u00e1ml\u00e1lt. Irak 12 hadoszt\u00e1llyal rendelkezett, m\u00edg Ir\u00e1n 6 hadoszt\u00e1llyal.<\/p>\n\n\n\n<p>A felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s id\u0151szak\u00e1ban Irak h\u00e1rom t\u00e1mad\u00f3 hadm\u0171veleti csoportos\u00edt\u00e1st hozott l\u00e9tre: Szulejm\u00e1nia, Kanakin, valamint Amara \u00e9s B\u00e1szra k\u00f6rzet\u00e9ben.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Szadd\u00e1m maga \u00edr\u00e1ny\u00edtotta a hadm\u0171veleteket, holott katonai k\u00e9pzetts\u00e9ge nem volt. \u00c9s megpr\u00f3b\u00e1lta megism\u00e9telni az 1967-es hatnapos Izrael \u00e1ltal alkalmazott nyit\u00f3 hadmozdulatok siker\u00e9t. Hamarosan kider\u00fclt, hogy az ir\u00e1ni l\u00e9gier\u0151 gyorsan reag\u00e1l a t\u00e1mad\u00e1sra. Az iraki l\u00e9gv\u00e9delem alkalmatlan a feladat\u00e1ra, ez\u00e9rt a franci\u00e1kt\u00f3l k\u00e9rt seg\u00edts\u00e9get.\u00a0<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\">Szadd\u00e1m Huszein 1980. szeptember\u00e9ben az al\u00e1bbi k\u00f6vetel\u00e9seket terjesztette be Ir\u00e1nnak:<\/h3>\n\n\n\n<ul class=\"wp-block-list\">\n<li>Ismerje el Irak elidegen\u00edthetetlen jogait ter\u00fclete \u00e9s vizei felett (az alg\u00edri meg\u00e1llapod\u00e1s rev\u00edzi\u00f3ja).<\/li>\n\n\n\n<li>Sz\u00fcntesse meg az Irak bel\u00fcgyeibe val\u00f3 beavatkoz\u00e1st.<\/li>\n\n\n\n<li>Ne t\u00e1mogassa az \u00e9szak-iraki kurdokat.<\/li>\n\n\n\n<li>Adja vissza a sah hadserege \u00e1ltal elfoglalt h\u00e1rom szigetet az Egyes\u00fclt Arab Emir\u00e1tusoknak.&nbsp;<\/li>\n\n\n\n<li>Ir\u00e1n ismerje el a j\u00f3szomsz\u00e9di viszony elv\u00e9t az Irakkal fenntartott kapcsolat\u00e1ban.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\">Az ir\u00e1ni k\u00f6vetel\u00e9st 1980. szeptember\u00e9ben Baniszadr ir\u00e1ni eln\u00f6k tette k\u00f6z\u00e9:&nbsp;<\/h3>\n\n\n\n<ul class=\"wp-block-list\">\n<li>Az iraki agresszi\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit azonnal sz\u00e1molj\u00e1k fel.<\/li>\n\n\n\n<li>Az iraki csapatok felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl vonuljanak ki Ir\u00e1n ter\u00fclet\u00e9r\u0151l.<\/li>\n\n\n\n<li>Irak ismerje el b\u0171n\u00f6ss\u00e9g\u00e9t \u00e9s fizessen h\u00e1bor\u00fas k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9st.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n<p>Az ir\u00e1ni vezet\u00e9s \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t t\u00fckr\u00f6zik Muhamed Ali Radzsi vall\u00e1si vezet\u0151 szavai: \u201dAllahnak h\u00e1la, az iszl\u00e1m forradalom ellens\u00e9gei maguk \u00e1st\u00e1k meg s\u00edrjaikat a t\u00e1mad\u00e1ssal. Allah azt akarja, hogy Irak n\u00e9p\u00e9vel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dj\u00fcnk Szaddam \u00e9s gyilkos rezsimj\u00e9nek megd\u00f6nt\u00e9s\u00e9ben.\u201d E szerint az Ir\u00e1ni Iszl\u00e1m K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g vezet\u0151i \u00e9s a Baniszadr \u00e1ltal vezetett polg\u00e1ri ir\u00e1nyzat nem azonos m\u00f3don k\u00f6zel\u00edtett a h\u00e1bor\u00fahoz.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Irak h\u00e1bor\u00fas c\u00e9lja az volt, hogy&nbsp;<\/h2>\n\n\n\n<ul class=\"wp-block-list\">\n<li>felsz\u00e1molja a re\u00e1 n\u00e9zve megal\u00e1z\u00f3 szerz\u0151d\u00e9st,&nbsp;<\/li>\n\n\n\n<li>vissza\u00e1ll\u00edtsa ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9t a Shatt-el-Arab f\u00f6l\u00f6tt,&nbsp;<\/li>\n\n\n\n<li>auton\u00f3mi\u00e1t biztos\u00edtson az ir\u00e1ni Khuziszt\u00e1n (Arabiszt\u00e1n) sz\u00e1m\u00e1ra,&nbsp;<\/li>\n\n\n\n<li>megbuktassa Khomeini rezsimj\u00e9t&nbsp; \u00e9s&nbsp;<\/li>\n\n\n\n<li>Szaddam Huszein legyen az arab vil\u00e1g vezet\u0151je.&nbsp;<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n<p>A h\u00e1bor\u00fa 1985. tavasz\u00e1ra egyre ink\u00e1bb elfajult. A hadvisel\u0151 felek egyre ink\u00e1bb ny\u00faltak a zsarol\u00f3 c\u00e9l\u00fa katonai akci\u00f3k eszk\u00f6z\u00e9hez. Irak majdnem abszol\u00fat f\u00f6l\u00e9ny birtok\u00e1ban, sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 t\u00e1mad\u00e1sokba kezdett k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 polg\u00e1ri c\u00e9lok, v\u00e1rosok lakott ter\u00fcletei felett. Erre v\u00e1laszul az ir\u00e1ni hader\u0151 t\u00e1bori t\u00fcz\u00e9rs\u00e9ggel, f\u00f6ld-f\u00f6ld rak\u00e9t\u00e1kkal m\u00e9rt csap\u00e1sokat iraki lakott ter\u00fcletekre. A l\u00e9gi, illetve t\u0171zcsap\u00e1sok nem k\u00edm\u00e9lt\u00e9k egym\u00e1s f\u0151v\u00e1rosait sem. 1985. elej\u00e9n az ir\u00e1ni fegyveres er\u0151k el\u00e9rt\u00e9k a Tigris foly\u00f3 nyugati partj\u00e1t \u00e9s r\u00f6vid ideig a h\u00eddf\u0151t is foglalt\u00e1k ott. Az iraki csapatok az egyiptomi l\u0151szersz\u00e1ll\u00edt\u00e1soknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en felmorzsolt\u00e1k a t\u00e1mad\u00f3er\u0151ket.<\/p>\n\n\n\n<p>1986. j\u00falius\u00e1ban Irak t\u00e1madni kezdte az ir\u00e1ni haj\u00f3sz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nyokat, mire v\u00e1laszul Ir\u00e1n Kuvait tengeri haj\u00f3sz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nyait kezdte el t\u00e1madni.<\/p>\n\n\n\n<p>1986. november\u00e9ben v\u00e1ratlanul kider\u00fclt, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9s Izrael titokban fegyvereket adott el Ir\u00e1nnak. Ekkor \u00fagy t\u0171nt, hogy megrend\u00fclt az amerikai politikai tekint\u00e9lye az Irakot t\u00e1mogat\u00f3 arab orsz\u00e1gokban, ennek kapcs\u00e1n jelenhette ki Szadd\u00e1m: \u201dA cionizmus \u00e9s az imperializmus k\u00f6z\u00f6tt mindenf\u00e9le \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s folyik\u201d.<\/p>\n\n\n\n<p>1987. janu\u00e1rj\u00e1ban az ir\u00e1ni csapatok B\u00e1szra, a m\u00e1sodik legnagyobb iraki v\u00e1ros ir\u00e1ny\u00e1ban t\u00e1madtak, mindenre, ami l\u0151t\u00e1vol\u00e1ba ker\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n<p>Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok k\u00f6zben kidolgozta az \u00d6b\u00f6llel kapcsolatos biztons\u00e1gi k\u00e9rd\u00e9seket \u00e9s katonapolitik\u00e1j\u00e1t. Ez kap\u00f3ra j\u00f6tt Kuvaitnak, \u00e9s arra k\u00e9rte az USA-t, hogy seg\u00edtse megv\u00e9deni az olajkivitel\u00e9t.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Az \u201eAnfall\u201d offenz\u00edva<\/h2>\n\n\n\n<p>Irak vegyi fegyvereket vetett be a mintegy h\u00e9t h\u00f3napig foly\u00f3 \u00fagynevezett \u201eAnfall\u201d offenz\u00edva sor\u00e1n, amelynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben az elpuszt\u00edtott falvakban mintegy 50-100 ezer kurd lakos t\u0171nt el vagy vesztette \u00e9let\u00e9t. Az ENSZ hat\u00e1rozatban \u00edt\u00e9lte el Irakot a vegyi fegyverek alkalmaz\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Azonban az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9s t\u00f6bb nyugati orsz\u00e1g korm\u00e1nya csak a h\u00e1bor\u00fa z\u00e1r\u00f3 szakasz\u00e1ban hagyott fel Bagdad katonai \u00e9s politikai t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Az ENSZ BT 598. sz\u00e1m\u00fa hat\u00e1rozat\u00e1ban (1987. augusztus\u00e1ban)&nbsp; t\u0171zsz\u00fcnetre sz\u00f3l\u00edtotta fel a feleket.&nbsp; Irak elfogadta a hat\u00e1rozatot, m\u00edg Ir\u00e1n nem adott egy\u00e9rtelm\u0171 v\u00e1laszt, \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa folytat\u00f3dott. Az amerikai \u00e9s eur\u00f3pai hadihaj\u00f3k jelenl\u00e9te meg\u00e9rtette Ir\u00e1nnal, hogy Washington nem n\u00e9zn\u00e9 j\u00f3 szemmel esetleges gy\u0151zelm\u00e9t az \u00d6b\u00f6lben. A hossz\u00fa h\u00e1bor\u00fa 1988. j\u00falius 18-\u00e1n \u00e9rt v\u00e9get, amikor Khomeini ajatollah is elfogadta az ENSZ \u00e1ltal meghirdetett t\u0171zsz\u00fcnetet.<\/p>\n\n\n\n<p>Irak h\u00e1bor\u00faja ar\u00e1nyaiban is sz\u00f6rny\u0171s\u00e9ges volt, mert nemcsak hadseregeket mozg\u00f3s\u00edtott \u00e9s k\u00fcld\u00f6tt harcba egym\u00e1s ellen, hanem eg\u00e9sz n\u00e9peket. Az \u00e1ldozatok sz\u00e1ma is nagyobb volt, mint az elm\u00falt negyven \u00e9v \u00f6sszes arab-izraeli h\u00e1bor\u00faj\u00e1\u00e9.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">A h\u00e1bor\u00fa k\u00f6vetkezm\u00e9nyei:&nbsp;<\/h2>\n\n\n\n<ul class=\"wp-block-list\">\n<li>Irak t\u00f6bb mint 70 milli\u00e1rd ad\u00f3ss\u00e1got halmozott fel.<\/li>\n\n\n\n<li>5000 hadifogoly Ir\u00e1nban maradt.<\/li>\n\n\n\n<li>A h\u00e1bor\u00faban Irak 120 ezer halottat vesztett \u00e9s 300 ezer sebes\u00fcltje volt.<\/li>\n\n\n\n<li>Shatt-el Arab haj\u00f3zhatatlann\u00e1 v\u00e1lt.<\/li>\n\n\n\n<li>A dezert\u00e1lt iraki katon\u00e1k d\u00e9l-ir\u00e1ni mocsarakban b\u0171n\u00f6z\u0151i csoportokat alak\u00edtottak ki.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n<p>Az irak-ir\u00e1ni t\u0171zsz\u00fcnetet, illetve a k\u00e9t orsz\u00e1g hat\u00e1rait 1988. augusztus 20-t\u00f3l az ENSZ \u00e1ltal fel\u00e1ll\u00edtott t\u00f6bbnemzetis\u00e9g\u0171 katonai megfigyel\u0151kb\u0151l \u00e1ll\u00f3 b\u00e9kefenntart\u00f3 er\u0151 ellen\u0151rizte.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A h\u00e1bor\u00fat v\u00e9glegesen lez\u00e1r\u00f3 b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9st Irak \u00e9s Ir\u00e1n k\u00f6z\u00f6tt a felek, de f\u0151leg Irak merev magatart\u00e1sa miatt nem siker\u00fclt megk\u00f6tni.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Hogyan vezetett a geopolitikai fesz\u00fclts\u00e9g, vall\u00e1si ideol\u00f3gia \u00e9s hatalmi amb\u00edci\u00f3k az Irak\u2013Ir\u00e1n h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9hez? Fedezd fel a t\u00f6rt\u00e9nelmi h\u00e1tteret.<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"none","_seopress_titles_title":"%%post_title%% %%sep%% %%sitetitle%%","_seopress_titles_desc":"%%post_excerpt%%","_seopress_robots_index":"","footnotes":""},"categories":[3],"tags":[],"class_list":["post-307","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-politika"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/307","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=307"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/307\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":310,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/307\/revisions\/310"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=307"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=307"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=307"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}