A n\u00e9met \u00fcgyn\u00f6k\u00f6kt\u0151l megtiszt\u00edtott Teher\u00e1nban a sz\u00f6vets\u00e9gesek: Anglia, a Szovjetuni\u00f3, \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok megegyeztek, hogy a h\u00e1bor\u00fa befejez\u00e9se ut\u00e1n kivonj\u00e1k csapataikat Ir\u00e1nb\u00f3l. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamoknak azonban a t\u00e9rs\u00e9g strat\u00e9giailag fontoss\u00e1 v\u00e1lt, \u00e9s m\u00e1r h\u00e1bor\u00fa befejez\u00e9se el\u0151tt megpr\u00f3b\u00e1lta \u00e9rdekszf\u00e9r\u00e1j\u00e1ba terelni az \u00e9rintett orsz\u00e1gokat. Az ARAMCO-nak Sza\u00fad-Ar\u00e1bi\u00e1ban voltak \u00e9rdekelts\u00e9gei, a t\u00e9rs\u00e9g t\u00f6bbi orsz\u00e1ga angol befoly\u00e1si \u00f6vezetbe tartozott, ez\u00e9rt az elk\u00e9pzel\u00e9seket csak l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre tudta megval\u00f3s\u00edtani.<\/p>\n\n\n\n
Az amerikaiak j\u00f3 kapcsolatokat \u00e9p\u00edtettek ki az ir\u00e1ni uralkod\u00f3 r\u00e9teggel, majd 1947-ben katonai szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6tt a k\u00e9t f\u00e9l. Amerikai mint\u00e1ra \u00e1tszervezt\u00e9k \u00e9s felfegyverezt\u00e9k a rend\u0151rs\u00e9get. Bonyol\u00edtotta a helyzetet, hogy a f\u00fcggetlens\u00e9g kiv\u00edv\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben nemzeti mozgalmak egyre gyakrabban hallatt\u00e1k a hangjukat, m\u00edg a szovjet megsz\u00e1ll\u00e1si \u00f6vezetben Kurdiszt\u00e1n \u00e9s Azerbajdzs\u00e1n \u201eorosz mint\u00e1j\u00fa auton\u00f3mi\u00e1t\u201d kapott.<\/p>\n\n\n\n
Az 1947-ben meghirdetett Truman-doktr\u00edna viszont garant\u00e1lta a perzsa \u00e1llam f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t. Ezt k\u00f6vet\u0151en az Ir\u00e1nban v\u00e9gleg talaj n\u00e9lk\u00fcl maradt szovjetek m\u00e9g szerettek volna olajkoncesszi\u00f3t szerezni, de az ir\u00e1ni minisztereln\u00f6k el\u00e9rte, hogy a parlament elutas\u00edtsa a tervet. <\/p>\n\n\n\n
Mohammmad Moszadik, aki 1950-ben l\u00e9trehozta az iszlm\u00e1ista, nemzeti szoci\u00e1ldemokrata \u00e9s radik\u00e1lis p\u00e1rtot t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 Patri\u00f3ta Nemzeti Frontot (PNT), melynek f\u0151 c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se az volt, hogy Ir\u00e1nt minden k\u00fcls\u0151 hatalomt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00edtse. A sah \u00e9s k\u00f6re a PNT-vel szemben a szovjetek miatt az Egyes\u00fclt \u00c1llamokra t\u00e1maszkodott, \u00e9s ugyan sikertelen n\u00e9pj\u00f3l\u00e9ti int\u00e9zked\u00e9seket hozott, de 1949-ben beind\u00edtotta az els\u0151 h\u00e9t\u00e9ves tervet. 1951-ben sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesek meggyilkolt\u00e1k a minisztereln\u00f6k\u00f6t \u00e9s Moszadik alak\u00edtott korm\u00e1nyt. Egyik int\u00e9zked\u00e9s\u00e9vel \u00e1llamos\u00edtotta az Angol-Ir\u00e1ni Olajt\u00e1rsas\u00e1got, \u00e9s ekkor f\u00e9l\u0151 volt, hogy csatlakozik a keleti blokkhoz. A sah a t\u00f6rv\u00e9nyt m\u00e1jus 2-\u00e1n al\u00e1\u00edrta, \u00e9s \u00edgy megalakulhatott az Ir\u00e1ni Nemzeti Olajt\u00e1rsas\u00e1g (National Iranian Oil Company).\u00a0<\/p>\n\n\n\n
A v\u00e1ltoz\u00e1sokra az Egyes\u00fclt \u00c1llamok korm\u00e1nya is felfigyelt, \u00e9s 1951. j\u00falius 15-\u00e9n Averell Harriman, Truman eln\u00f6k szem\u00e9lyes megb\u00edzottja, k\u00fcl\u00f6nleges k\u00fcldet\u00e9ssel Teher\u00e1nba \u00e9rkezett. Feladata az volt, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok anyagi \u00e9s erk\u00f6lcsi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1r\u00f3l biztos\u00edtsa a Moszadik-korm\u00e1nyt.<\/p>\n\n\n\n
A kialakult helyzetet bonyol\u00edtotta azonban, hogy a NIOC elkezdte a k\u0151olaj\u00e1t nagyon olcs\u00f3n \u00e1rulni a piacon. Az angol konszernek bojkott\u00e1lt\u00e1k a v\u00e1s\u00e1rl\u00e1sokat. Ez\u00e9rt Ir\u00e1n ez\u00e9rt 1952-53-ban \u00f6sszesen 132 ezer tonna olajat tudott csak \u00e9rt\u00e9kes\u00edteni. Az 1950-1951. \u00e9vi 54 milli\u00f3 tonn\u00e1j\u00e1val szemben, amelyet m\u00e9g az Angol-Ir\u00e1ni Olajt\u00e1rsas\u00e1g export\u00e1lt az orsz\u00e1gb\u00f3l. A brit korm\u00e1ny ekkor azzal fenyeget\u0151z\u00f6tt, hogy \u00e9rdekeinek \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9t fegyveres \u00faton is hajland\u00f3 v\u00e9ghez vinni, nyomat\u00e9kul hadihaj\u00f3kat vez\u00e9nyelt a Perzsa-\u00f6b\u00f6l t\u00e9rs\u00e9g\u00e9be, amelyet csak amerikai k\u00f6vetel\u00e9sre vontak vissza.<\/p>\n\n\n\n
Miut\u00e1n Anglia ilyen ir\u00e1ny\u00fa k\u00eds\u00e9rletei kudarcot vallottak, panaszt tett Ir\u00e1ni ellen a H\u00e1gai Nemzetk\u00f6zi B\u00edr\u00f3s\u00e1gn\u00e1l, a panaszt elutas\u00edtott\u00e1k. Az olaj\u00e9rdekelts\u00e9gek az ir\u00e1ni \u00e1llamos\u00edt\u00e1sb\u00f3l levont\u00e1k a megfelel\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9seket, \u00e9s arra az elhat\u00e1roz\u00e1sra jutottak, hogy Moszadikot le kell v\u00e1ltani. <\/p>\n\n\n\n
A robban\u00e1sig fesz\u00fclt helyzetben a sah, amerikai tan\u00e1csra elhagyta az orsz\u00e1got \u00e9s a K\u00f6zponti Amerikai H\u00edrszerz\u00e9s (Central Intelligence Agency, CIA) p\u00e9nz\u00fcgyi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val megkezd\u0151d\u00f6tt\u00a0 az \u00fagynevezett \u201eAjax \u2013hadm\u0171velet\u201d. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok 1953. augusztus\u00e1ban, az amerikai CIA \u00e1ltal szervezett puccsban, megbuktatta Moszadikot. Az amerikai h\u00edrszerz\u00e9s az ir\u00e1ni politik\u00e1ba val\u00f3 beavatkoz\u00e1st a dokumentumaiban a hidegh\u00e1bor\u00fa eshet\u0151s\u00e9geivel \u00e9s att\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelm\u00e9vel magyar\u00e1zta, esetleges brit inv\u00e1zi\u00f3 eset\u00e9n a szovjet v\u00e1laszul elfoglaln\u00e1k az ir\u00e1ni olajmez\u0151ket. Ha pedig ez bek\u00f6vetkezne, a Nyugat v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen elveszten\u00e9 az ir\u00e1ni k\u0151olajat, valamint az amerikai k\u00fclpolitika r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pez\u0151, a Szovjetuni\u00f3 k\u00f6r\u00fcli v\u00e9delmi l\u00e1nc is megbomlana.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
A CIA a puccs vezet\u0151j\u00e9\u00fcl Fazlall\u00e1h Z\u00e1hedi t\u00e1bornokot jel\u00f6lte ki, aki a hadsereg mozg\u00f3s\u00edt\u00e1sa \u00e9s a sz\u00fcks\u00e9g\u00e1llapot elrendel\u00e9se ut\u00e1n 1953. augusztus\u00e1ban bejelentette a Moszadik-korm\u00e1ny lev\u00e1lt\u00e1s\u00e1t.\u00a0A katon\u00e1k elfoglalt\u00e1k a strat\u00e9giailag legfontosabb \u00e9p\u00fcleteket, k\u00f6zt\u00fck a korm\u00e1ny sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1t \u00e9s a puccs ut\u00e1n egy h\u00e9ttel Mohamed Reza Pahlavi sah visszat\u00e9rhetett az orsz\u00e1gba. Els\u0151 l\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt felsz\u00e1molt\u00e1k a puccsban r\u00e9sztvev\u0151 szervezeteket, vezet\u0151iket \u00e9s sz\u00e1mos katonatisztet letart\u00f3ztattak.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
Moszadikot is katonai b\u00edr\u00f3s\u00e1g el\u00e9 \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, de n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9re \u00e9s id\u0151s kor\u00e1ra val\u00f3 tekintettel a sah javaslat\u00e1ra, csak h\u00e1rom\u00e9vi b\u00f6rt\u00f6nre \u00edt\u00e9lt\u00e9k. (K\u00e9s\u0151bb h\u00e1zi \u0151rizetben halt meg.)<\/p>\n\n\n\n
1954. okt\u00f3berben hosszas t\u00e1rgyal\u00e1sok ut\u00e1n az eg\u00e9sz ir\u00e1ni olajvagyon a Nemzeti Olajt\u00e1rsas\u00e1g tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt. A konzorcium r\u00e9szv\u00e9nyeinek 40 sz\u00e1zal\u00e9ka az Angol-Ir\u00e1ni Olajt\u00e1rsas\u00e1g, tov\u00e1bbi 14 sz\u00e1zal\u00e9kon a Royal Dutch Shell, 6 sz\u00e1zal\u00e9kon francia Compaigne Francaise des Petroles, a marad\u00e9k 40 sz\u00e1zal\u00e9kon az amerikai olajt\u00e1rsas\u00e1gok osztoztak. <\/p>\n\n\n\n
1950-re a Szuezi-csatorna jelent\u0151s\u00e9ge is megn\u0151tt\u00a0a nyugat-eur\u00f3pai orsz\u00e1gok kereskedelm\u00e9ben. 1951-1955. k\u00f6z\u00f6tt a kereskedelmi forgalom nagys\u00e1ga el\u00e9rte az \u00e9vi 207 milli\u00f3 tonn\u00e1t, amelynek egynegyed\u00e9t a brit export-import tette ki. 1956-ban Nyugat-Eur\u00f3pa K\u00f6zel-Keletr\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u0151olajsz\u00fcks\u00e9glet\u00e9nek 75 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t\u00a0 a Szuezi-csatorn\u00e1n, a fennmarad\u00f3 r\u00e9sz pedig a f\u00f6ldk\u00f6zi-tengeri k\u0151olajvezet\u00e9ken kereszt\u00fcl\u00a0 \u00e9rkezett Eur\u00f3p\u00e1ba. Franciaorsz\u00e1g f\u00fcgg\u0151s\u00e9ge a k\u00f6zel-keleti olajt\u00f3l az id\u0151szakban el\u00e9rte a 90 sz\u00e1zal\u00e9kot. Ennek egyik fele a Szuezi-csatorn\u00e1n, m\u00e1sik fele k\u0151olajvezet\u00e9keken \u00e9rkezett az orsz\u00e1gba.<\/p>\n\n\n\n
Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok is er\u0151sen f\u00fcgg\u00f6tt a csatorn\u00e1n \u00e1thalad\u00f3 sz\u00e1ll\u00edt\u00e1sokt\u00f3l. <\/p>\n\n\n\n
1960. szeptember\u00e9ben Bagdadban \u00f6ssze\u00fcltek az olajtermel\u0151 k\u00f6zel-keleti orsz\u00e1gok, k\u00f6z\u00f6s \u00e9rdekk\u00e9pviselettel megv\u00e9dj\u00e9k az alap\u00e1rrendszert. Az alakul\u00f3 kongresszuson Irak, Ir\u00e1n, Sza\u00fad- Ar\u00e1bia, Kuvait \u00e9s Venezuela vettek r\u00e9szt. Ezen orsz\u00e1gok Abdallah Tariki sejk, Sza\u00fad-Ar\u00e1bia olajipari miniszter\u00e9nek kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re megalak\u00edtott\u00e1k az Olajexport\u00e1l\u00f3 Orsz\u00e1gok Szervezete (Organization Petroleum Exporting Countries, OPEC) n\u00e9ven ismert \u00e9rdekszervezetet. A szervezet c\u00e9lja a k\u0151olaj\u00e1rat olyan szintre emelj\u00e9k, ami a tag\u00e1llamok szerint elfogadhat\u00f3. K\u00e9s\u0151bb az OPEC-hez csatlakozott Katar, Dubai, Abu-Dhabi, Sharjah, Alg\u00e9ria, Nig\u00e9ria, Ecuador, Gabon, Trinidad \u00e9s Tobago.<\/p>\n\n\n\n
1968. \u00e9vi OPEC \u00e9rtekezleten fordul\u00f3pont \u00e9rkezett, felvetett\u00e9k, hogy a nemzeti olajpolitika, az olajkitermel\u00e9s minden orsz\u00e1g szuver\u00e9n joga. A legnagyobb olajmonop\u00f3liumok hivatalosan azonban nem ismert\u00e9k el \u00e9rdekk\u00e9pviseleti szervk\u00e9nt az OPEC-et, ez\u00e9rt nem voltak hajland\u00f3k a szervezettel szerz\u0151d\u00e9seket k\u00f6tni.<\/p>\n\n\n\n
A nyugati vil\u00e1g k\u0151olajk\u00f6zpontja az amerikai kontinensr\u0151l a K\u00f6zel-Keletre, a Perzsa-\u00f6b\u00f6l t\u00e9rs\u00e9gbe helyez\u0151d\u00f6tt \u00e1t. Itt volt ugyanis a vil\u00e1g leggazdas\u00e1gosabban kitermelhet\u0151 k\u0151olajvagyon\u00e1nak t\u00f6bb mint fele, \u00e9s a kutak hozama viszonylag alacsony kitermel\u00e9si k\u00f6lts\u00e9gekkel j\u00e1rt. <\/p>\n\n\n\n
1966-os esztend\u0151vel felgyorsultak az esem\u00e9nyek. Az arab orsz\u00e1gok s\u00falyos csap\u00e1st m\u00e9rtek az Iraki Petroleumt\u00e1rsas\u00e1gra (Iraq Petroleum Company, IPC), az egyik legnagyobb amerikai, angol, francia \u00e9s holland \u00e9rdekelts\u00e9g\u0171 nemzetk\u00f6zi olajmonop\u00f3liumra. 1966. december\u00e9ben Sz\u00edria z\u00e1rolta az olajt\u00e1rsas\u00e1g vagyon\u00e1t.\u00a0A t\u00e1rsas\u00e1g erre v\u00e1laszul lez\u00e1rta a Sz\u00edria ter\u00fclet\u00e9n \u00e1thalad\u00f3 iraki k\u0151olajvezet\u00e9ket. Sz\u00edria int\u00e9zked\u00e9seit Libanon, Egyiptom, Alg\u00e9ria \u00e9s Kuvait t\u00e1mogatta, ez\u00e9rt az IPC k\u00e9nytelen volt Sz\u00edri\u00e1val \u00e9s Libanonnal \u00faj egyezm\u00e9nyeket k\u00f6tni. 1966. szeptember\u00e9ben \u00e1llamcs\u00edny k\u00eds\u00e9rletet hi\u00fas\u00edtottak meg Sz\u00edri\u00e1ban. Az izraeli-jord\u00e1niai hat\u00e1ron is t\u00f6bb fegyveres \u00f6sszet\u0171z\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nt. Az ENSZ Biztons\u00e1gi Tan\u00e1csa november 25-\u00e9n \u00edt\u00e9lte el Izraelt Jord\u00e1nia elleni katonai akci\u00f3ja miatt. 1967. \u00e1prilis\u00e1ban izraeli csapatok t\u00e1mad\u00e1st int\u00e9ztek Sz\u00edria ellen. Az izraeli csapatmozdulatokkal egyidej\u0171leg az arab orsz\u00e1gok Sz\u00edria, Egyiptom, Irak \u00e9s Kuvait fegyveres er\u0151inek teljes harck\u00e9sz\u00fclts\u00e9g\u00e9t rendelt\u00e9k el. Egyiptom k\u00f6zben a G\u00e1zai-\u00f6vezetben tart\u00f3zkod\u00f3 ENSZ-csapatok kivon\u00e1s\u00e1t k\u00e9rte, majd 1967. m\u00e1jus\u00e1ban a korm\u00e1ny bejelentette az Akabai-\u00f6b\u00f6l lez\u00e1r\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Az arab l\u00e9p\u00e9seket k\u00f6vet\u0151en j\u00fanius 5-\u00e9n izraeli csapatok megt\u00e1madt\u00e1k Egyiptomot, majd megsemmis\u00edtett\u00e9k Jord\u00e1nia \u00e9s Sz\u00edria l\u00e9gierej\u00e9t. Ezzel egyid\u0151ben elfoglalt\u00e1k a S\u00ednai-f\u00e9lszigetet, G\u00e1z\u00e1t, Sharm-el Sheiket, Nyugat- Jord\u00e1ni\u00e1t, Jeruzs\u00e1lem arab r\u00e9sz\u00e9t, valamint a sz\u00edriai Gol\u00e1n-magaslatokat.<\/p>\n\n\n\n
K\u00f6zben Irak, Kuvait, Alg\u00e9ria, Sza\u00fad-Ar\u00e1bia, Libanon Bahrein \u00e9s Katar bejelentette, nem sz\u00e1ll\u00edt k\u0151olajat az Egyes\u00fclt \u00c1llamoknak \u00e9s Nagy-Britanni\u00e1nak. Az olajembarg\u00f3 nem sok\u00e1ig tartott, mivel az \u00e9rintettek valamennyien f\u00fcggtek az olajt\u00f3l. Els\u0151k\u00e9nt Sza\u00fad-Ar\u00e1bia, majd Kuvait, v\u00e9g\u00fcl Irak kezdte meg \u00fajra az olajsz\u00e1ll\u00edt\u00e1st. Ezzel egyidej\u0171leg Irak \u00faj olajt\u00f6rv\u00e9nyt l\u00e9ptetett \u00e9letbe, amely szerint az olaj kitermel\u00e9se \u00e9s feldolgoz\u00e1sa az eg\u00e9sz orsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n a nemzeti olajt\u00e1rsas\u00e1g jogk\u00f6r\u00e9be tartozik.<\/p>\n\n\n\n
A Perzsa-\u00f6b\u00f6l olajtermel\u0151i a bojkott kudarcai ut\u00e1n 1968. janu\u00e1rj\u00e1ban elhat\u00e1rozt\u00e1k, hogy az arab egys\u00e9g megteremt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben k\u00f6z\u00f6s \u00e9rdeksz\u00f6vets\u00e9get hoznak l\u00e9tre (Organization of Arab Petroleum Exporting Countries, OAPEC). Id\u0151k\u00f6zben az iraki Baath-p\u00e1rti vezet\u00e9s Szaddam Huszein igen akt\u00edv, de m\u00e9g egyenl\u0151re h\u00e1tt\u00e9rben foly\u00f3 k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, 1968-ban \u00e1tvette a hatalmat Irakban. A Forradalmi parancsnoki Tan\u00e1csot Ahmed Haszan al-Bakr, Szaddam egyik rokona vezette.<\/p>\n\n\n\n
1968. nyar\u00e1n Nagy-Britannia bejelentette, hogy legk\u00e9s\u0151bb 1971. december 1-ig kivonja csapatait a Perzsa-\u00f6b\u00f6l t\u00e9rs\u00e9g\u00e9b\u0151l. 1971. decemberi OPEC, majd OAPEC konferenci\u00e1n L\u00edbia kijelentette, hogy hajland\u00f3 csapatokat k\u00fcldeni az ir\u00e1niak ki\u0171z\u00e9s\u00e9re az elfoglalt szigetekr\u0151l, az elk\u00e9pzel\u00e9st azonban a tagorsz\u00e1gok t\u00f6bbs\u00e9ge nem t\u00e1mogatta. Kadhafi megtorl\u00e1sul \u00e1llamos\u00edtotta\u00a0 a British Petr\u00f3leum l\u00edbiai \u00e9rdekelts\u00e9geit. Sza\u00fad-Ar\u00e1bia \u00e9s Ir\u00e1n az olajbojkott \u00e1ltal el\u0151id\u00e9zett olajhi\u00e1nyt kihaszn\u00e1lva, jelent\u0151s bev\u00e9telekre tett szert, \u00edgy magatart\u00e1suk demoraliz\u00e1l\u00f3an hatott a t\u00f6bbi arab orsz\u00e1gokra.<\/p>\n\n\n\n
A Perzsa-\u00f6b\u00f6l olajtermel\u0151i 1971. janu\u00e1rban Teher\u00e1nban megbesz\u00e9l\u00e9st folytattak k\u00e9pvisel\u0151ikkel. Kibontakoz\u00f3 olajv\u00e1ls\u00e1g h\u00e1tter\u00e9ben els\u0151sorban a Perzsa-\u00f6b\u00f6l t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u0151 amerikai olajt\u00e1rsas\u00e1gok tev\u00e9kenys\u00e9ge h\u00faz\u00f3dott meg. Az ARAMCO p\u00e9ld\u00e1ul 1973-ban folyamatosan t\u00e1j\u00e9koztatta Sza\u00fad-Ar\u00e1bi\u00e1t az amerikai strat\u00e9giai olajk\u00e9szletek alakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l, ezzel lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve a sza\u00fadi vezet\u00e9snek az embarg\u00f3 megfelel\u0151 id\u0151z\u00edt\u00e9s\u00e9t. A nagy amerikai olajt\u00e1rsas\u00e1gok mesters\u00e9ges hi\u00e1nyt hoztak l\u00e9tre a piacon, hogy a fogyaszt\u00f3i \u00e1rakat magas szinten tarthass\u00e1k. <\/p>\n\n\n\n
1973. okt\u00f3ber 6-\u00e1n kit\u00f6rt a negyedik k\u00f6zel-keleti h\u00e1bor\u00fa, amelyet j\u00f3m kipuri h\u00e1bor\u00fa n\u00e9ven emlegettek (J\u00f3m Kip\u00far, azaz engesztel\u00e9s Napja). Ezt k\u00f6vet\u0151en az OPEC tagorsz\u00e1gok okt\u00f3ber 17-i \u00fcl\u00e9sen elhat\u00e1rozt\u00e1k, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9s Hollandia ellen okt\u00f3ber 21-t\u0151l teljes embarg\u00f3t rendelnek el, mert azok Izrael agressz\u00edv politik\u00e1j\u00e1t t\u00e1mogatj\u00e1k. Egy\u00fattal cs\u00f6kkentett\u00e9k a nyugat-eur\u00f3pai orsz\u00e1gokba ir\u00e1nyul\u00f3 k\u0151olajsz\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat is. Az amerikai korm\u00e1ny azonban t\u00fal\u00e9rt\u00e9kelte olajpolitik\u00e1j\u00e1t, amikor azt hitte, hogy ellen\u0151rz\u00e9se alatt tarthatja az olaj\u00e1rakat, az olajbojkottot pedig b\u00e1rmikor megsz\u00fcntetheti. 1974. m\u00e1jus 17-i b\u00e9csi OPEC konferenci\u00e1n, Sza\u00fad-Ar\u00e1bia k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra megsz\u00fcntett\u00e9k ugyan az Egyes\u00fclt \u00c1llamok elleni embarg\u00f3t, az olaj\u00e1rakat azonban nem cs\u00f6kkentett\u00e9k. Az OPEC tag\u00e1llamok t\u00f6bbs\u00e9ge ugyanis az olaj\u00e1rak m\u00e9rs\u00e9kl\u00e9s\u00e9t csak a nyersanyagok vil\u00e1gpiaci \u00e1rainak cs\u00f6kkent\u00e9se est\u00e9n t\u00e1mogatta volna.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
K\u00f6zben az olajtermel\u0151 orsz\u00e1gok, megr\u00e9szeg\u00fclve az olajbev\u00e9telek adta lehet\u0151s\u00e9gekt\u0151l, l\u00e1tv\u00e1nyos beruh\u00e1z\u00e1sokba, katonai eszk\u00f6zbev\u00e1s\u00e1rl\u00e1sokba kezdtek.<\/p>\n\n\n\n
Az arab olajra val\u00f3 nagyfok\u00fa eur\u00f3pai r\u00e1utalts\u00e1got magyar\u00e1zza, hogy az USA-nak \u00e9s Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1nak elt\u00e9r\u0151 volt a politik\u00e1ja a k\u0151olaj termel\u0151 k\u00f6zel-keleti orsz\u00e1gok ir\u00e1ny\u00e1ba. Az olajf\u00fcgg\u0151s\u00e9g cs\u00f6kkent\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l az \u00e9rintettek egyre nagyobb s\u00falyt helyeztek a strat\u00e9giai tartal\u00e9kok k\u00e9pz\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n
A politikai fesz\u00fclts\u00e9g hat\u00e1s\u00e1ra Ir\u00e1n szerepe a Nyugat k\u0151olajell\u00e1t\u00e1s\u00e1ban 1979. k\u00f6zep\u00e9t\u0151l fokozatosan cs\u00f6kkent. A gazdas\u00e1gi okok k\u00f6z\u00f6tt a magas k\u0151olaj\u00e1r \u00e9s azok a szankci\u00f3k szerepeltek, amelyek megtiltott\u00e1k a nyugati orsz\u00e1goknak k\u0151olajf\u00far\u00f3 \u00e9s kitermel\u0151 berendez\u00e9sek sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t Ir\u00e1n r\u00e9szre, ahol politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi anarchia uralkodott, mik\u00f6zben el\u0151re vet\u00edtette \u00e1rny\u00e9k\u00e1t egy \u00e9vtizedes konfliktus, amely v\u00e9g\u00fcl az iraki-ir\u00e1ni h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9hez vezetett. <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 k\u00f6zel-keleti olajpolitika radik\u00e1lis \u00e1talakul\u00e1son ment kereszt\u00fcl. A nagyhatalmak befoly\u00e1s\u00e9rt folytatott harca, az \u00e1llamos\u00edt\u00e1sok \u00e9s a fegyveres konfliktusok mind form\u00e1lt\u00e1k a t\u00e9rs\u00e9g j\u00f6v\u0151j\u00e9t \u2013 eg\u00e9szen az 1973-as olajv\u00e1ls\u00e1gig.<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"none","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","footnotes":""},"categories":[3],"tags":[18],"class_list":["post-293","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-politika","tag-iran"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/293","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=293"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/293\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":296,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/293\/revisions\/296"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=293"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=293"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=293"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}