A XX. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9veiben k\u00e9t nagyhatalom, a c\u00e1ri Oroszorsz\u00e1g \u00e9s Nagy-Britannia az\u00e9rt harcolt, hogy Ir\u00e1n term\u00e9szeti kincseinek kiakn\u00e1z\u00e1s\u00e1ra koncesszi\u00f3t kapjon. 1907-ben b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6ttek, \u00e9s Ir\u00e1nt \u00e9rdekszf\u00e9r\u00e1kra osztott\u00e1k. A Tigris \u00e9s az Eufr\u00e1tesz k\u00f6z\u00f6tti ter\u00fcletek birtokl\u00e1s\u00e1\u00e9rt, az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt az angolok \u00e9s a n\u00e9metek is folytattak t\u00e1rgyal\u00e1sokat a t\u00f6r\u00f6k szult\u00e1n k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9vel. <\/p>\n\n\n\n
D\u2019Arcy kanadai m\u00e9rn\u00f6k, aki 1901-ben 20 ezer font lefizet\u00e9se ellen\u00e9ben 66 esztend\u0151re sz\u00f3l\u00f3 korl\u00e1tlan jogot kapott geopolitikai kutat\u00e1sokra Perzsia eg\u00e9sz ter\u00fclet\u00e9n Mozaffaradin saht\u00f3l, a Perzsa-\u00f6b\u00f6lt\u0151l 150 kilom\u00e9terre, a \u201eMosque Solomon\u201d mez\u0151n k\u0151olajat fedezett fel 1908-ban. Err\u0151l tudom\u00e1st szerzett az angol h\u00edrszerz\u00e9s is. Az angol admiralit\u00e1s els\u0151 lordja, a haditenger\u00e9szeti miniszter, Winston Churchill, a k\u00e9s\u0151bbi minisztereln\u00f6k annyira fontosnak tartotta a flotta ell\u00e1t\u00e1s\u00e1t t\u00fczel\u0151anyaggal, hogy arra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte a korm\u00e1nyt, valamilyen m\u00f3don szerezze meg D\u2019Arcyt\u00f3l a koncesszi\u00f3t. A v\u00e1llalkoz\u00e1sba az angol korm\u00e1ny hajland\u00f3 volt 2,5 milli\u00f3 fontsterlinget befektetni.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00f6rnyezettanulm\u00e1ny sor\u00e1n kider\u00edtett\u00e9k, hogy D\u2019Arcy igen vall\u00e1sos ember, aki azt tervezi, hogy \u00e9rt\u00e9kes birtok\u00e1t fel\u00e1ldozza Ir\u00e1n \u00e9s azon kereszt\u00fcl K\u00edna \u201ekereszt\u00e9nyhit\u0171\u201d megt\u00e9r\u00edt\u00e9s\u00e9re. Terve megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra elhat\u00e1rozta, hogy a kivitelez\u00e9s el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re visszat\u00e9r haz\u00e1j\u00e1ba. <\/p>\n\n\n\n
A haj\u00f3ra, amelyen utazott, Alexandria kik\u00f6t\u0151j\u00e9ben egy angol misszion\u00e1rius pap sz\u00e1llt fel, akinek siker\u00fclt D\u2019Arcy bizalm\u00e1ba f\u00e9rk\u0151znie. A k\u00e9t ember k\u00f6z\u00f6tt olyan szoros kapcsolat alakult ki, hogy megegyeztek, a hitt\u00e9r\u00edt\u00e9s anyagi eszk\u00f6zeit D\u2019Arcy k\u0151olajkutat\u00e1si enged\u00e9lye seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel Angli\u00e1ban el\u0151teremtik. S\u0151t a misszion\u00e1rius azt meg\u00edg\u00e9rte, hogy az egyh\u00e1zt\u00f3l papokat toboroz a munk\u00e1ra. Mint k\u00e9s\u0151bb kider\u00fclt a pap nem volt m\u00e1s, mint Sidney Reilly, az angol h\u00edrszerz\u00e9s, egyik legk\u00e9pzettebb \u00fcgyn\u00f6ke, aki \u00edgy megszerezte D\u2019Arcy k\u0151olajkutat\u00e1si enged\u00e9ly\u00e9t, amelynek felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val 1909. \u00e1prilis 14-\u00e9n Nagy-Britannia megalak\u00edtotta az angol-perzsa k\u0151olajt\u00e1rsas\u00e1got. A r\u00e9szv\u00e9nyek 56 sz\u00e1zal\u00e9ka az angol korm\u00e1ny birtok\u00e1ba ker\u00fclt. A britek enn\u00e9l t\u00f6bbet szerettek volna megkaparintani, ez\u00e9rt elhat\u00e1rozt\u00e1k, hogy a n\u00e9meteket kiszor\u00edtj\u00e1k az ir\u00e1ni piacr\u00f3l. Terv\u00fck v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1hoz el\u0151sz\u00f6r a t\u00f6r\u00f6k udvar korrupt minisztereit\u0151l meg kellett szerezni az olajkoncesszi\u00f3k egy r\u00e9sz\u00e9t. A feladatra az \u00f6rm\u00e9ny sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, de angol \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1g\u00fa Carloust Gulbenkiant szemelt\u00e9k ki, aki ebben az id\u0151ben olajszak\u00e9rt\u0151k\u00e9nt T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az olajkalandor, mind az olaj\u00fczletekben, mind a p\u00e9nz\u00fcgyi tranzakci\u00f3kban otthonosan mozgott. 1909-ben a fiatal Kemal Atat\u00fcrk vezet\u00e9s\u00e9vel megfosztott\u00e1k a hatalomt\u00f3l a szult\u00e1nt \u00e9s a nagyvez\u00e9rt. Megalak\u00edtott\u00e1k a t\u00f6r\u00f6k k\u0151olajt\u00e1rsas\u00e1got. 1911-ben Gulbenkian a n\u00e9metekt\u0151l megszerezte az ir\u00e1ni r\u00e9szv\u00e9nyek nagyobbik fel\u00e9t, valamint a vas\u00fatvonal haszn\u00e1lati jog\u00e1t, mindezt a Royal Dutch Shell, valamint az angol-perzsa olajt\u00e1rsas\u00e1g kez\u00e9re j\u00e1tszotta. A Deutsche Bank anat\u00f3liai vas\u00fatt\u00e1rsas\u00e1g\u00e1nak koncesszi\u00f3ja arra is feljogos\u00edtotta Gulbenkiant, hogy olaj ut\u00e1n kutasson Bagdad k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n \u00e9s Moszulban. Ez a koncesszi\u00f3 1912-ben, egy \u00fajabb szerz\u0151d\u00e9ssel 25 sz\u00e1zal\u00e9kos r\u00e9szesed\u00e9s\u00e9t biztos\u00edtotta a Deutsche Banknak a T\u00f6r\u00f6k K\u0151olajt\u00e1rsas\u00e1gban. A k\u00e9s\u0151bbi Iraki Petr\u00f3leum T\u00e1rsas\u00e1gt\u00f3l (Iraq Petroleum Company, ITC) Gulbenkian k\u00f6zvet\u00edt\u0151 d\u00edjk\u00e9nt 5 sz\u00e1zal\u00e9kos r\u00e9szesed\u00e9st kapott. <\/p>\n\n\n\n
Az angol hadiflotta olajt\u00fczel\u00e9sre val\u00f3 \u00e1t\u00e1ll\u00edt\u00e1sa azonban m\u00e9g t\u00f6bb k\u0151olajterm\u00e9ket \u00e9s hajt\u00f3anyagot ig\u00e9nyelt. Ez\u00e9rt az angol diplom\u00e1cia \u00e9s titkosszolg\u00e1lat elhat\u00e1rozta, megszerzi a t\u00f6bbi n\u00e9met r\u00e9szv\u00e9ny\u00e9t is. A t\u00e1rgyal\u00e1sok az angol k\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9rium \u00e9p\u00fclet\u00e9ben folytak, ahol a n\u00e9met bank hozz\u00e1j\u00e1rult, hogy a birtok\u00e1ban l\u00e9v\u0151 t\u00f6r\u00f6k k\u0151olajt\u00e1rsas\u00e1g r\u00e9szv\u00e9nyeinek 47,5 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t, az angol-perzsa olajt\u00e1rsas\u00e1gnak eladja. Az eredm\u00e9ny az lett, hogy m\u00e9g ugyanezen a napon a k\u00e9t orsz\u00e1g hadat \u00fczent egym\u00e1snak. <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A XX. sz\u00e1zad elej\u00e9n Oroszorsz\u00e1g \u00e9s Nagy-Britannia versengett Ir\u00e1n olajkincsei\u00e9rt. Ismerd meg, hogyan szerezt\u00e9k meg a britek az olajkoncesszi\u00f3kat, \u00e9s milyen szerepet j\u00e1tszott a brit h\u00edrszerz\u00e9s a t\u00e9rs\u00e9g befoly\u00e1sol\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"none","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","footnotes":""},"categories":[3],"tags":[18],"class_list":["post-278","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-politika","tag-iran"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/278","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=278"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/278\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":283,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/278\/revisions\/283"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=278"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=278"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=278"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}