A k\u00f6z\u00e9p-assz\u00edr korban Ass\u00far birodalma k\u00e9tszer is vezet\u0151 poz\u00edci\u00f3ba ker\u00fclt Mezopot\u00e1mi\u00e1ban. El\u0151sz\u00f6r a XIII. sz\u00e1zadban, I. Adad-n\u00edr\u00e1ri, I. Sulm\u00e1nu-asar\u00eddu \u00e9s I. Tukulti-apil-\u00c9sarra kor\u00e1ban. Assz\u00edria a k\u00e9s\u0151bbi bronzkorban, Assur-uballit kir\u00e1ly uralkod\u00e1sra (a XIV. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben) jelent meg el\u0151sz\u00f6r a nemzetk\u00f6zi sz\u00ednpadon. Hirtelen, de ann\u00e1l nagyobb elsz\u00e1nts\u00e1ggal. A kir\u00e1ly, amikor az egyiptomi f\u00e1ra\u00f3nak \u00edrt, \u201enagy kir\u00e1ly\u201d-nak nevezte mag\u00e1t, \u00e9s egyenrang\u00fak\u00e9nt k\u00edv\u00e1nt t\u00e1rgyalni a t\u00f6bbi nagyhatalommal, amelyek b\u00e1r hivatalosan nem ismert\u00e9k el Assz\u00edri\u00e1t a nagy nemzetek egyik\u00e9nek, a gyakorlatban viszont nagyon \u00fagy viselkedtek, mint akik tiszt\u00e1ban vannak vele, hogy a kor politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi sz\u00ednpad\u00e1n \u00faj f\u0151szerepl\u0151 t\u0171nt fel. <\/p>\n\n\n\n
Val\u00f3j\u00e1ban alig telt el 30 \u00e9v Assur-uballit hal\u00e1la ut\u00e1n, az els\u0151 nagy Ass\u00edr kir\u00e1ly, Adad-n\u00edr\u00e1ri m\u00e1r teljes nemzetk\u00f6zi elismer\u00e9snek \u00f6rvendett. Ennek ellen\u00e9re politik\u00e1ja nagyr\u00e9szt a katonai esem\u00e9nyekre \u00f6sszpontosult, ezen bel\u00fcl is els\u0151sorban Fels\u0151-Mezopot\u00e1mi\u00e1ra. Adad-n\u00edr\u00e1ri j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l hajdani Mitanni Birodalom akkor m\u00e1r Hanigalbatnak nevezett maradv\u00e1nyai a hettita befoly\u00e1si \u00f6tv\u00f6zetb\u0151l \u00e1tker\u00fcltek az assz\u00edrok \u00e9rdekszf\u00e9r\u00e1j\u00e1ba. <\/p>\n\n\n\n
A hettit\u00e1k \u00e9s az assz\u00edrok k\u00f6z\u00f6tti ellens\u00e9gesked\u00e9s egyre fokoz\u00f3dott, \u00e9s noha a k\u00e9t birodalom gazdas\u00e1gi eszk\u00f6z\u00f6k eg\u00e9sz garmad\u00e1j\u00e1t vonultatta fele egym\u00e1s ellen, a helyzet alapvet\u0151en mit sem v\u00e1ltozott. A Sulmanu-asar\u00eddut k\u00f6vet\u0151 kir\u00e1ly I. Tukulti-Ninurta uralkod\u00e1s\u00e1nak els\u0151 \u00e9v\u00e9ben a hat\u00e1rok megszil\u00e1rd\u00edt\u00e1s\u00e1n f\u00e1radozott. Nyugaton a hettit\u00e1kkal, \u00e9szakon pedig a hegyi n\u00e9pekkel szemben, majd ezut\u00e1n d\u00e9lnek fordult, Babil\u00f3nia kir\u00e1lya is.<\/p>\n\n\n\n
Tukulti-Ninurta az assz\u00edr politika minden ter\u00fclet\u00e9n igen komoly aktivit\u00e1st tan\u00fas\u00edtott, \u00e9s fokozatosan elszakadva a hagyom\u00e1nyt\u00f3l egyre t\u00f6bb eredeti von\u00e1st mutatott fel. A kir\u00e1lys\u00e1g ideol\u00f3gi\u00e1ja a kir\u00e1lyfeliratokban jutott kifejez\u00e9sre, amelyek a kir\u00e1ly \u00e9p\u00edtkez\u00e9si \u00e9s katonai sikereit m\u00e9ltatatt\u00e1k. A kor feliratai p\u00e9ld\u00e1ul a kir\u00e1ly Assur istenhez sz\u00f3l\u00f3 im\u00e1i, figyelemre m\u00e9lt\u00f3 irodalmi \u00e9rt\u00e9ket k\u00e9pviselnek. <\/p>\n\n\n\n
A \u201ebabil\u00f3niai k\u00e9rd\u00e9s\u201d megold\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 tervek c\u00e9lja els\u0151sorban Babil\u00f3nia kultur\u00e1lis \u00e9s vall\u00e1si – papi fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g\u00e9nek helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa volt. A babil\u00f3niai \u201emagas kult\u00fara\u201e egyes elemeit megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k \u00e1temelni \u00e9s \u00e1talak\u00edtani az assz\u00edr kir\u00e1ly politik\u00e1j\u00e1nak megfelel\u0151en. Tukulti-Ninurta \u00edrnokiskol\u00e1iban elkezdt\u00e9k \u00e1tvenni a babil\u00f3niai dialektust, e dialektusban \u00edrt\u00e1k az eposzi k\u00f6ltem\u00e9nyt is, amelyben maga Tukulti-Ninurta szerepelt, mint a kass\u00fa kir\u00e1ly ellen viselt h\u00e1bor\u00fa f\u0151szerepl\u0151je. <\/p>\n\n\n\n
Az assz\u00edr kir\u00e1ly \u00e1ltal megrendelt nagy irodalmi m\u0171 egyfajta \u00f6sszefoglal\u00f3ja Tukulti-Ninurta ideol\u00f3giai programj\u00e1nak. \u0150 a kir\u00e1ly, akinek fel kell vennie a harcot az \u00e1rul\u00f3k ellen, \u00e9s le kell gy\u0151znie \u0151ket, hogy vissza\u00e1lljon az igazs\u00e1g rendje, amit Assur isten, teh\u00e1t Assz\u00edria ellens\u00e9geinek h\u0171tlens\u00e9ge \u00e9s gonoszs\u00e1ga el\u00e1rult. <\/p>\n\n\n\n
Tukulti- Ninurta k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl er\u0151teljes uralkod\u00f3 volt. Nemcsak egy eposzi k\u00f6ltem\u00e9ny meg\u00edr\u00e1s\u00e1t rendelt el, hanem \u00faj f\u0151v\u00e1rost is \u00e9p\u00edtett birodalma sz\u00e1m\u00e1ra el\u0151revet\u00edtve az 1. \u00e9vezredi Assz\u00edr Birodalom jellemz\u0151 von\u00e1sait. <\/p>\n\n\n\n
Tukulti-Ninurt\u00e1ra m\u00e9gis er\u0151szakos hal\u00e1l v\u00e1rt. Az Assz\u00edr Birodalomnak viszont, noha m\u00e9g k\u00f6zel egy \u00e9vsz\u00e1zada elvesz\u00edtette vezet\u0151 poz\u00edci\u00f3j\u00e1t a K\u00f6zel-Keleten, a bronzkorb\u00f3l a vaskorba val\u00f3 \u00e1tmenet v\u00e1ls\u00e1g\u00e1t siker\u00fclt \u00e1tv\u00e9szelnie. A XII. sz\u00e1zadi kr\u00edzisen \u00e1tlend\u00fclve az assz\u00edr kir\u00e1lyok harciass\u00e1ga nyomban vissza is t\u00e9rt. I. Assur-d\u00e1n v\u00e9gleg pontot tett a babil\u00f3niai kass\u00fa dinasztia v\u00e9g\u00e9re (1155 k\u00f6r\u00fcl). Hegem\u00f3ni\u00e1ra azonban nem siker\u00fclt szert tennie. <\/p>\n\n\n\n
A Babil\u00f3ni\u00e1ban maradt hatalmi \u0171r haszon\u00e9lvez\u0151i az el\u00e1miak lettek, akik a XII.sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n felismert\u00e9k a kedvez\u0151 lehet\u0151s\u00e9get, a k\u00edn\u00e1lkoz\u00f3 el\u0151ny kihaszn\u00e1l\u00e1sra. Az el\u00e1miak t\u00f6bbsz\u00f6r is feld\u00falt\u00e1k Babilont. A hadizs\u00e1km\u00e1nyk\u00e9nt elhurcolt kincsek k\u00f6z\u00f6tt Marduk szobr\u00e1t, valamint Hamurapi Samas napistennek szentelt t\u00f6rv\u00e9nyoszlopait is elvitt\u00e9k. A sz\u00e1zad utols\u00f3 \u00e9vtizedeiben Babil\u00f3nia d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n Iszin kir\u00e1lyai vett\u00e9k \u00e1t a hatalmat I. Nab\u00fa-kudurri-uszur kir\u00e1ly ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val. De ut\u00f3dainak m\u00e1r ism\u00e9t szembe kellett n\u00e9zni\u00fck az \u00fajj\u00e1\u00e9led\u0151 assz\u00edr hatalommal. <\/p>\n\n\n\n
I.Tukulti-apil-\u00c9sarra (1114-1076) hossz\u00fa uralkod\u00e1sa felt\u00e1masztotta azt a nagys\u00e1got, amit Assz\u00edria Sulm\u00e1nu-asar\u00eddu \u00e9s Tukulti-Ninurta idej\u00e9n \u00e9lvezett. A k\u00f6z\u00e9p-assz\u00edr kor utols\u00f3 nagy kir\u00e1lya nemcsak hadvez\u00e9rk\u00e9nt jeleskedett, hanem kultur\u00e1lis szf\u00e9r\u00e1ban is jelent\u0151s eredm\u00e9nyeket \u00e9rt el. \u0150 alap\u00edtott egy k\u00f6nyvt\u00e1rat, amely azoknak a m\u0171veknek adott otthont, amelyet az \u0151 hadvisel\u00e9se alatt, illetve el\u0151dje Tukulti-Ninurta h\u00f3d\u00edt\u00e1sai idej\u00e9n elraboltak. Emellett pedig a kir\u00e1lyfeliratok sz\u00ednvonala is igen figyelemrem\u00e9lt\u00f3 szintet \u00e9rt el. Tukulti-apil-\u00c9sarra hatalma m\u00e9gis t\u00fcn\u00e9kenynek bizonyult. A XI. sz\u00e1zad fennmarad\u00f3 r\u00e9sz\u00e9ben az \u00f6sszes mezopot\u00e1miai \u00e1llam alapvet\u0151 demogr\u00e1fiai \u00e9s gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1gba ker\u00fclt. A X. sz\u00e1zad volt Mezopot\u00e1mia, \u00e9s azon bel\u00fcl els\u0151sorban Babil\u00f3nia legzordabb \u00e9vsz\u00e1zada. <\/p>\n\n\n\n
A XII.sz\u00e1zadban viszont Assz\u00edria nekil\u00e1tott, hogy lefektesse k\u00f6zel-kelet t\u00f6rt\u00e9nelem legnagyobb birodalm\u00e1nak alapjait. A bronzkor \u00e9s a vaskor k\u00f6z\u00f6tt vir\u00e1gz\u00f3 k\u00f6z\u00e9p-assz\u00edr kor nagy kir\u00e1lyai gyakorlatilag bebizony\u00edtott\u00e1k, hogy tetter\u0151s v\u00e1llalkoz\u00f3 szellem\u0171 politik\u00e1val a nemzet k\u00e9pes mindent els\u00f6pr\u0151 radik\u00e1lis hatalmat gyakorolni.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A K\u00f6z\u00e9p-Assz\u00edr Birodalom felemelked\u00e9se \u00e9s hatalma a nagy assz\u00edr kir\u00e1lyok, mint Adad-n\u00edr\u00e1ri \u00e9s Tukulti-Ninurta uralkod\u00e1sa idej\u00e9n, Assz\u00edria szerepe Mezopot\u00e1mia t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben.<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":265,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"none","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","footnotes":""},"categories":[5],"tags":[],"class_list":["post-262","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tortenelem"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/262","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=262"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/262\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":266,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/262\/revisions\/266"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/265"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=262"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=262"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=262"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}