{"id":255,"date":"2025-02-27T10:51:18","date_gmt":"2025-02-27T09:51:18","guid":{"rendered":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/?p=255"},"modified":"2025-04-09T16:14:50","modified_gmt":"2025-04-09T14:14:50","slug":"judeizmus","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/judeizmus\/","title":{"rendered":"Judeizmus"},"content":{"rendered":"\n
\n

\u201eHalljad Izrael! Az \u00d6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 a mi Urunk. Az \u00d6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 egyetlen egy.\u201d <\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

Egyes becsl\u00e9sek szerint a nyugati civiliz\u00e1ci\u00f3 harmada viseli mag\u00e1n a zsid\u00f3 \u00f6r\u00f6ks\u00e9g jegyeit. \u00c9rezz\u00fck erej\u00e9t, mid\u0151n gyermekeinknek n\u00e9ha nem is tudva, bibliai nevet adunk (\u00c1ron, Zsuzsanna) t\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00fcnkben (Michelangelo D\u00e1vidja) \u00e9s a nemzeti hagyom\u00e1nyban. (Ha Pet\u0151fi S\u00e1ndor \u201ea magyarok isten\u00e9\u201d-t emlegeti, a m\u00f3zesi hagyom\u00e1nyt terjeszti ki. A r\u00e9gi zsid\u00f3s\u00e1g val\u00f3di hat\u00e1sa azonban legink\u00e1bb abban l\u00e1tszik, milyen nagy m\u00e9rt\u00e9kben vette \u00e1t a l\u00e1t\u00e1sm\u00f3djukat a nyugati civiliz\u00e1ci\u00f3 az \u00e9let legm\u00e9lyebbre hat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9seiben.<\/p>\n\n\n\n

Ha erre gondolva vizsg\u00e1ljuk meg azt az orsz\u00e1got, n\u00e9pet, t\u00f6rt\u00e9nelmet, ahonnan ez a hat\u00e1s ered, akkor meglep\u0151d\u00fcnk. Azt v\u00e1rn\u00e1nk, hogy mindez olyan leny\u0171g\u00f6z\u0151 lesz, mint a hat\u00e1sa volt. \u00c1m ez nem \u00edgy van. A t\u00f6rt\u00e9nelem sz\u00ednpad\u00e1n id\u0151rendben sem a h\u00e9berek l\u00e9ptek fel els\u0151nek. Amikor v\u00e9gre letelepedtek \u201eaz \u00edg\u00e9ret f\u00f6ld\u201d-j\u00fck egyhang\u00fa \u00e9s jellegtelen volt, hossza mintegy 200 kilom\u00e9ter, sz\u00e9less\u00e9ge nem eg\u00e9szen a fele, maga a K\u00e1na\u00e1n ter\u00fclete pedig m\u00e9g kisebb lehetett. A zsid\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelem sem k\u00fcl\u00f6nleges a k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3k szem\u00e9ben. Nem unalmas ugyan, de nagyon hasonl\u00edt sz\u00e1mtalan m\u00e1s kis n\u00e9p t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9hez. <\/p>\n\n\n\n

Az Isten \u00e9rtelme<\/h3>\n\n\n\n

\u201eKezdetben Isten\u201d – Az \u00e9rtelem zsid\u00f3 kutat\u00e1sa kezdett\u0151l a v\u00e9gig, a Legf\u0151bb L\u00e9ny meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben gy\u00f6kerezik. B\u00e1rmilyen legyen a n\u00e9p filoz\u00f3fi\u00e1ja, sz\u00e1mot kell vetni egy nagy bet\u0171s M\u00e1sikkal. Ennek k\u00e9t oka is van. El\u0151sz\u00f6r is a teol\u00f3gia szerinti megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben az ember nem teremtette saj\u00e1t mag\u00e1t, amib\u0151l azt k\u00f6vetkezik, hogy az emberis\u00e9get valaki, egy M\u00e1sik, aki rajta k\u00edv\u00fcl van, hozhatta l\u00e9tre. Ruh\u00e1zzuk fel ezt a M\u00e1sikat, akit\u0151l ered\u00fcnk, egy m\u00f6g\u00f6ttes tartalommal. Ez t\u00fall\u00e9p a meg\u00e9rt\u00e9s korl\u00e1tain. Szembes\u00fclve a M\u00e1sikkal, felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s: van-e \u00e9rtelme a l\u00e9tnek? N\u00e9gyf\u00e9le tulajdons\u00e1g sz\u00f3lna ez ellen: ha k\u00f6znapi, kaotikus, erk\u00f6lcs n\u00e9lk\u00fcli vagy ellens\u00e9ges volna.   A zsid\u00f3k a h\u00e9tk\u00f6znapis\u00e1got \u00fagy ker\u00fclt\u00e9k el, hogy ezt a M\u00e1sikat k\u00f6lt\u0151i m\u00f3don megszem\u00e9lyes\u00edtett\u00e9k. Azt az elk\u00e9pzel\u00e9st, hogy a vil\u00e1g  az \u00e9lettelen anyagb\u00f3l keletkezett, k\u00e9s\u0151bb tal\u00e1lt\u00e1k ki. A korai vil\u00e1gk\u00e9p \u00edzig-v\u00e9rig eleven.<\/p>\n\n\n\n

A bibliai Isten-k\u00e9p k\u00f6lt\u0151i sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9nek alapja az az \u00e9rvel\u00e9s, hogy a V\u00e9gs\u0151 Val\u00f3s\u00e1g, a M\u00e1sik, sokkal ink\u00e1bb szem\u00e9ly, mint b\u00e1rmi m\u00e1s. El\u0151sz\u00f6r is a term\u00e9szettud\u00f3sok is maguk\u00e9v\u00e1 tett\u00e9k ezt az elm\u00e9letet. M\u00e1sodszor ez az \u00e9rvel\u00e9s nemesebb, mint az alternat\u00edv\u00e1ja. <\/p>\n\n\n\n

A h\u00e9berek abban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztek szomsz\u00e9daikt\u00f3l, hogy a M\u00e1sik von\u00e1sait egyetlen, a term\u00e9szet felett uralkod\u00f3 akarat\u00e1ban s\u0171r\u0171s\u00edtett\u00e9k. A t\u00f6bbi mediterr\u00e1n n\u00e9p sz\u00e1m\u00e1ra a term\u00e9szet minden hatalma egyben k\u00fcl\u00f6n istens\u00e9g volt (viharisten, tengeristen, stb…), m\u00edg a Bibli\u00e1ban az eg\u00e9sz term\u00e9szetet a minden l\u00e9tez\u0151 Ura teremtette \u00e9s tartja uralma alatt.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00edr\u00e1s besz\u00e9l m\u00e1s istenekr\u0151l, de ezek Jahv\u00e9t\u0151l sz\u00e1rmaznak \u00e9s haland\u00f3k, ez\u00e9rt nincsenek vele egy szinten. Az egyistenhit igazi \u00e9rtelme, melyhez a zsid\u00f3k igen kor\u00e1n el\u00e9rkeztek, abban rejlik, hogy az \u00e9letet \u00e1ll\u00edtja a k\u00f6z\u00e9ppontba. Ha az az Isten, akinek az ember teljesen al\u00e1rendeli mag\u00e1t, \u00e9s ugyanakkor egyn\u00e9l t\u00f6bb isten volna, az annyit jelentene, hogy megosztani az \u00e9letet.  <\/p>\n\n\n\n

Az \u00e9lethez val\u00f3 k\u00f6vetkezetes magatart\u00e1s ezt a seg\u00edts\u00e9get v\u00e1rja el a M\u00e1sikt\u00f3l, hogy \u00e1lland\u00f3 legyen. Ez az \u00e1lland\u00f3s\u00e1g volt a h\u00e9berek hit\u00e9nek alapk\u00f6ve: \u201e Halljad Izrael! Az \u00d6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 a mi Urunk, az \u00d6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 egyetlen egy! \u201d ( M\u00f3zes 5. k\u00f6nyve 6,4.)<\/p>\n\n\n\n

Isten tulajdons\u00e1gai a judeizmusban<\/h3>\n\n\n\n

El\u00e9rkezt\u00fcnk itt a zsid\u00f3 teol\u00f3gia legnagyobb eredm\u00e9ny\u00e9hez, mely nem a monoteizmusban rejlik, hanem abban, hogy milyen tulajdons\u00e1gokat l\u00e1tnak az egyetlen Istenhez. A zsid\u00f3k kort\u00e1rsainak isteneit k\u00e9t dolog jellemezte. Meglehet\u0151sen l\u00e9ha \u00e9let\u0171 l\u00e9nyek, \u00e9s nem sokat t\u00f6r\u0151dtek az emberekkel. A zsid\u00f3k mindk\u00e9t t\u00e9telt megford\u00edtott\u00e1k. M\u00edg az olimposzi istenek csinos f\u00f6ldi n\u0151k ut\u00e1n \u00e1csing\u00f3ztak, a S\u00ednai-hegy Istene \u0151rk\u00f6d\u00f6tt az \u00f6zvegyeken \u00e9s az \u00e1rv\u00e1kon. M\u00edg a mezopot\u00e1miai Anu \u00e9s a k\u00e1na\u00e1ni El t\u00e1voli \u00e9s el\u00e9rhetetlen volt, Jahve kiejtv\u00e9n \u00c1brah\u00e1m nev\u00e9t, kiemelte h\u00f3dol\u00f3j\u00e1t a n\u00e9vtelens\u00e9gb\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

Ilyen volt a h\u00e9ber elgondol\u00e1s arr\u00f3l a M\u00e1sikr\u00f3l, amikor az emberi l\u00e9nyekkel \u00e1ll szemben. F\u00e9lelmetes m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g, teljes l\u00e9ny volt. Nem kaotikus, mivel egyetlen fels\u0151bbrend\u0171 egys\u00e9gbe forrt \u00f6ssze. Sem mor\u00e1l n\u00e9lk\u00fcli, sem k\u00f6z\u00f6ny\u00f6s nem volt, mivel j\u00f3s\u00e1ga \u201e\u00f6r\u00f6kt\u0151l fogva \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3\u201d. A zsid\u00f3k j\u00f3 okkal \u00f6rvendeztek, mikor \u00edgy ki\u00e1ltottak fel: \u201e Van-e hozz\u00e1d hasonl\u00f3 az istenek k\u00f6z\u00f6tt, \u00f3 Jahve? Melyik egy nemzetnek van olyan istene, mint az \u00dar?\u201d  <\/p>\n\n\n\n

Judaizmus k\u00f6zpontja a Templom szent r\u00edtusair\u00f3l \u00e1ttev\u0151d\u00f6tt a T\u00f3ra, a sz\u00e1jhagyom\u00e1ny tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra az imah\u00e1zakban \u00e9s zsinag\u00f3g\u00e1kban. \u00c9ppen ez\u00e9rt nem papok, hanem rabbik (sz\u00f3 szerint: tan\u00edt\u00f3k) tartott\u00e1k \u00f6ssze a judaizmust. A rabbinikus judaizmus abban a parancsban gy\u00f6kerezik, hogy a T\u00f3r\u00e1t szorgalmasan eg\u00e9sz \u00e9leten \u00e1t kell tanulm\u00e1nyozni. Ez\u00e9rt a judaizmus kifejezetten \u00e9rtelmis\u00e9gi jelleget kapott. Az, hogy a rabbik, a diaszp\u00f3ra, a sz\u00e9tsz\u00f3rat\u00e1s majdnem k\u00e9t \u00e9vezreden kereszt\u00fcl \u00e9letben tudt\u00e1k tartani a judaizmust, egyike a t\u00f6rt\u00e9nelem nagy csod\u00e1inak. <\/p>\n\n\n\n

Most ugorjuk \u00e1t ezt az id\u0151szakot \u00e9s z\u00e1rjuk le ezt a fejezetet a XX.sz\u00e1zadra tekintve.<\/p>\n\n\n\n

A judaizmus egy n\u00e9p hite <\/h3>\n\n\n\n

Egyik jellegzetess\u00e9ge a hit, annak a szerepnek a jelent\u0151s\u00e9g\u00e9ben, amelyet a zsid\u00f3k az emberi t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n j\u00e1tszottak \u00e9s j\u00e1tszani fognak. A bibliai id\u0151kben a zsid\u00f3knak sz\u00fcks\u00e9g\u00fck van a saj\u00e1t identit\u00e1sra, hogy meg tudj\u00e1k \u0151rizni a kapott igazs\u00e1gokat. Majd a hosszantart\u00f3 gett\u00f3korszak szint\u00e9n az \u00f6nmagukhoz, identit\u00e1sukhoz val\u00f3 folyamatos k\u00f6t\u0151d\u00e9st k\u00e9nyszer\u00edtette r\u00e1juk. A francia forradalom hozta meg nekik az emancip\u00e1ci\u00f3t  ett\u0151l fogva az identit\u00e1s fogalm\u00e1hoz val\u00f3 ragaszkod\u00e1s nem volt mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151. Fenntart\u00e1sa mellett m\u00e9gis k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00e9rvek sz\u00f3lnak. A zsid\u00f3k egy r\u00e9sze ragaszkodik az el\u0151z\u0151 korszak tant\u00e9tel\u00e9hez: Isten mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9 Izraelt v\u00e1lasztotta ki eszk\u00f6z\u00e9\u00fcl  ez\u00e9rt annak a form\u00e1j\u00e1t \u00e9s tartalm\u00e1t meg kell \u0151rizni. A zsid\u00f3k m\u00e1sik r\u00e9sze viszont \u00fagy \u00e9rvel, hogy a t\u00e1rsadalmakat a kult\u00far\u00e1k soksz\u00edn\u0171s\u00e9ge gazdag\u00edtja. Mindk\u00e9t \u00e9rvel\u00e9s mellett alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9s azonban, mib\u0151l \u00e1ll a zsid\u00f3 identit\u00e1s?<\/p>\n\n\n\n

Nem doktr\u00edn\u00e1b\u00f3l, mert ahhoz, hogy valaki zsid\u00f3 legyen, nincs olyan hitelv, melyet vallani kell. A judaizmus n\u00e9gy r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll: hit, szertart\u00e1sok, kult\u00fara \u00e9s a nemzet.  Fejezet\u00fcnk legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t a h\u00e9ber hit tartalm\u00e1nak szentelt\u00fck. A zsid\u00f3k ehhez a tartalomhoz a fundamentalizmust\u00f3l az ultra-liberalizmusig terjed\u0151 \u00e9rtelmis\u00e9gi szemsz\u00f6gb\u0151l k\u00f6zel\u00edtenek. Hit\u00fck azonban mindig ugyanarra ir\u00e1nyul. Ugyanezt elmondhatjuk a r\u00edtusok megtart\u00e1s\u00e1r\u00f3l. A zsid\u00f3k t\u00f6bbf\u00e9lek\u00e9ppen \u00e9rtelmezik a szombatot, az \u00e9tkez\u00e9si el\u0151\u00edr\u00e1sokat \u00e9s napi im\u00e1t, \u00e9s elt\u00e9rnek abban is, hogy ezeket a szab\u00e1lyokat milyen m\u00e9rt\u00e9kben tartj\u00e1k meg. A r\u00edtus l\u00e9nyege azonban ugyanaz: az \u00e9let megszentel\u00e9se. A zsid\u00f3 hagyom\u00e1ny nyilv\u00e1nval\u00f3, hiszen a bibliai nevek \u00e9s t\u00f6rt\u00e9netek a nyugati kult\u00fara minden r\u00e9sz\u00e9t \u00e1tsz\u00f6vik. Ezekhez a zsid\u00f3k m\u00e9g hozz\u00e1teszik a Talmudot , amely a t\u00f6rt\u00e9nelem, jog \u00e9s n\u00e9prajz \u00f6sszegz\u00e9se, komment\u00e1rja pedig alapja a bibliai id\u0151k ut\u00e1ni judaizmusnak. Ezt kieg\u00e9sz\u00edti  a k\u00f6zel egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 Midr\u00e1s, legend\u00e1k, sz\u00f6vegmagyar\u00e1zatok \u00e9s szentbesz\u00e9dek gy\u0171jtem\u00e9nye, mely a Biblia hiteles\u00edt\u00e9se el\u0151tt kezdett \u00f6ssze\u00e1llni, \u00e9s teljess\u00e9g\u00e9t a k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkorban \u00e9rte el. Mindez kimer\u00edthetetlen t\u00e1rh\u00e1za a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1snak, az anekdot\u00e1knak \u00e9s kultur\u00e1lis identit\u00e1snak. <\/p>\n\n\n\n

Az anyanyelv \u00e9s az orsz\u00e1g – a h\u00e9ber nyelv \u00e9s Izrael <\/h3>\n\n\n\n

H\u00e9ber nyelven sz\u00f3lt a kinyilatkoztat\u00e1s , \u00e9s ezt a zsid\u00f3k az \u00cdg\u00e9ret F\u00f6ldj\u00e9vel egy\u00fctt szentnek tartj\u00e1k. A zsid\u00f3k az im\u00e1kat r\u00e9szben vagy eg\u00e9szben h\u00e9ber nyelven mondj\u00e1k el, \u00e9s eml\u00e9kez\u00e9s\u00fck az \u00cdg\u00e9ret F\u00f6ldj\u00e9re megeleven\u00edti a T\u00f3ra olvas\u00e1s\u00e1t \u00e9s a rabbinikus irodalom tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1t. Ha most Izraelr\u0151l sz\u00f3lunk, ezzel r\u00e1t\u00e9r\u00fcnk az eg\u00e9sz judaizmus negyedik \u00f6sszetev\u0151j\u00e9re, a nemzetre.<\/p>\n\n\n\n

A modern \u00e1llam, Izrael, 1948-as l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak \u00f6sszetettek az okai. A vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 hatalmas vall\u00e1si nyom\u00e1son t\u00fal n\u00e9gy mot\u00edvumot kell\u00a0 megeml\u00edteni:<\/p>\n\n\n\n

Els\u0151 \u00e9rv: a biztons\u00e1g \u00e9rve<\/h5>\n\n\n\n

Az 1938-1945 k\u00f6z\u00f6tti \u00fcld\u00f6z\u00e9shull\u00e1m, majd a holokauszt sokakat arr\u00f3l gy\u0151z\u00f6tt meg, hogy Eur\u00f3p\u00e1ban a zsid\u00f3k nem rem\u00e9lhetnek biztons\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1sodik \u00e9rv: a l\u00e9lektani \u00e9rv<\/h5>\n\n\n\n

Egyes \u00e9rvel\u00e9sek szerint a zsid\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra pszichol\u00f3giailag h\u00e1tr\u00e1nyos volna, ha minden\u00fctt a vil\u00e1gon kisebbs\u00e9gi st\u00e1tuszban \u00e9ln\u00e9nek.  <\/p>\n\n\n\n

Harmadik \u00e9rv: a kultur\u00e1lis \u00e9rv<\/h5>\n\n\n\n

A judaizmus tartalma halv\u00e1nyodik, hagyom\u00e1nyai pedig hal\u00e1losan meggyeng\u00fcltek. Kell, hogy legyen valahol a vil\u00e1gon egy olyan orsz\u00e1g, ahol a k\u00f6zerk\u00f6lcsben a judaizmus uralkodik.<\/p>\n\n\n\n

Negyedik \u00e9rv: a szoci\u00e1lis, ut\u00f3pisztikus \u00e9rv\u00a0<\/h5>\n\n\n\n

Legyen valahol a vil\u00e1gon egy olyan nemzet, amely arra hivatott, hogy a prof\u00e9t\u00e1k ide\u00e1lj\u00e1t \u00e9s erk\u00f6lcseit a t\u00f6rt\u00e9nelemben megval\u00f3s\u00edtsa.<\/p>\n\n\n\n

B\u00e1rmilyen \u00e9rvek nyom\u00e1n is j\u00f6tt l\u00e9tre, Izrael l\u00e9tezik. Eredm\u00e9nyei leny\u0171g\u00f6z\u0151ek. A XX. sz\u00e1zad azonban k\u00e9t nyomaszt\u00f3 probl\u00e9m\u00e1t is hozott a zsid\u00f3knak. Az egyik a holokauszthoz kapcsol\u00f3dik. Mit jelent a \u201ev\u00e1lasztott n\u00e9p\u201d rangja egy olyan Isten sz\u00edne el\u0151tt, aki mindezt a borzalmat megengedte? <\/p>\n\n\n\n

A m\u00e1sik Izrael \u00e1llamra vonatkozik \u00e9s a m\u00e1r eml\u00edtett ut\u00f3pisztikus \u00e9rvvel f\u00fcgg \u00f6ssze. Miut\u00e1n a zsid\u00f3k, mondhatni megfogalmazt\u00e1k a szabads\u00e1g \u00e9s igazs\u00e1goss\u00e1g ide\u00e1ljait a nyugati civiliz\u00e1ci\u00f3, de tal\u00e1n az eg\u00e9sz vil\u00e1g r\u00e9sz\u00e9re, sok zsid\u00f3 szerint biztons\u00e1gi okok miatt, k\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gb\u0151l megtagadj\u00e1k ezeket a jogokat azokt\u00f3l a palesztinokt\u00f3l, akiknek a ter\u00fclet\u00e9t 1967.\u00e9vi h\u00e1bor\u00faban elfoglalt\u00e1k.  <\/p>\n\n\n\n

An\u00e9lk\u00fcl, hogy megpr\u00f3b\u00e1ln\u00e1nk v\u00e1laszolni erre a probl\u00e9m\u00e1ra ebben a cikkben, meg\u00e9rtj\u00fck, hogyan terheli mindez ennek a kiv\u00e9telesen lelkiismeretes n\u00e9pnek a tudat\u00e1t. Ennek a s\u00falya mellett azonban b\u00e1tors\u00e1got mer\u00edtenek abb\u00f3l, hogy most legal\u00e1bb politikailag szabadon tudnak szemben\u00e9zni saj\u00e1t probl\u00e9m\u00e1ikkal. <\/p>\n\n\n\n

Am\u00edg D\u00e1vid csillag ragyog spiritu\u00e1lis haz\u00e1ja felett, uralkodik a legt\u00f6bb zsid\u00f3 lelk\u00e9ben a gondolat: \u201eAm Yisrael chai – Izrael \u00e9l!\u201d<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u201eHalljad Izrael! Az \u00d6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 a mi Urunk. Az \u00d6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 egyetlen egy.\u201d\u00a0<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":258,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"none","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-255","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kultura"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/255","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=255"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/255\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":260,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/255\/revisions\/260"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/258"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=255"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=255"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=255"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}