Az assz\u00edrok \u00e9s a babil\u00f3niaiak t\u00f6rt\u00e9nelme, m\u00edtoszai \u00e9s v\u00edvm\u00e1nyai \u00e1mulatba ejtett\u00e9k az ut\u00f3kort, e n\u00e9pek \u0151sis\u00e9ge, nagyszer\u0171s\u00e9ge \u00e9s hatalmass\u00e1ga, valamint az emberis\u00e9g h\u00e1trahagyott eml\u00e9kei r\u00e9v\u00e9n. A hajdan oly fens\u00e9ges v\u00e1rosok eln\u00e9ptelened\u00e9se, illetve a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kult\u00far\u00e1k \u00e1tfed\u00e9se hozz\u00e1j\u00e1rult\u00a0a t\u00f6rt\u00e9nelmi eml\u00e9kezet folyamatos \u00e9s feltart\u00f3ztathatatlan felh\u00edgul\u00e1s\u00e1hoz, ennek eredm\u00e9nyk\u00e9nt alig n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vsz\u00e1zaddal ezel\u0151tt \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1 v\u00e1lt assz\u00edr-babil\u00f3niai kult\u00fara \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelem fogalm\u00e1nak haszn\u00e1lata. Ami azonban gyakran hom\u00e1lyos, \u00e9s nem pontosan k\u00f6r\u00fcl\u00edrt, hat\u00e1rozottan mitol\u00f3giai tartalm\u00fa \u00e9s egyes esetekben pedig t\u00e9ves.<\/p>\n\n\n\n
A nyugati hagyom\u00e1ny olyan epiz\u00f3dokat hagyott r\u00f3la \u00f6r\u00f6k\u00fcl, melyek legnagyobb r\u00e9szben anekdot\u00e1kk\u00e1 sil\u00e1nyultak, vagyis kultur\u00e1lis \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seik mer\u0151ben elt\u00e9rnek az eredetit\u0151l, \u00edgy nem k\u00e9pviselnek \u00e9rv\u00e9nyes t\u00f6rt\u00e9nelmi dokument\u00e1ci\u00f3t.<\/p>\n\n\n\n
A g\u00f6r\u00f6g\u00f6k, r\u00f3maiak, zsid\u00f3-kereszt\u00e9ny vil\u00e1g jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rult annak az elk\u00e9pzel\u00e9snek a megteremt\u00e9s\u00e9hez, miszerint a K\u00f6zel-Kelet egyr\u00e9szr\u0151l \u201epuh\u00e1ny\u201d, k\u00e9jelg\u0151 \u00e9s feslett,\u00a0m\u00e1sr\u00e9szr\u0151l viszont az isteni megtorl\u00e1s r\u00e9miszt\u0151, gonosz, \u00e9s kegyetlen v\u00e9grehajt\u00f3ja.<\/p>\n\n\n\n
A trad\u00edci\u00f3 megszakad\u00e1sa, illetve a keletr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 \u00f3kori m\u0171vek elpusztul\u00e1sa v\u00e9gleges \u201efekete lyukat\u201d hagyott az \u00edr\u00e1sok, forr\u00e1sok ter\u00e9n, \u00edgy \u00e1lland\u00f3an hom\u00e1lyban maradt az igazs\u00e1g e t\u00e1voli n\u00e9pek kult\u00far\u00e1ja fel\u0151l.\u00a0Amikor a k\u00f6z\u00e9pkor m\u00e1sodik fel\u00e9ben, majd az \u00fajkorban ism\u00e9t megny\u00edltak a kapcsolatok a kelet \u00e9s nyugat k\u00f6zt, fel\u00e9l\u00e9nk\u00fclt az \u00f3kori K\u00f6zel- \u00e9s K\u00f6z\u00e9p-Kelet ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s is.\u00a0A XVII. sz\u00e1zadban megkezd\u0151d\u00f6tt\u00a0az eredeti helysz\u00ednekr\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00edr\u00e1sos forr\u00e1sok be\u00e1raml\u00e1sa Eur\u00f3p\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n
Pietro della Valle, egy r\u00f3mai arisztokrata, aki hosszas zar\u00e1ndoklatai sor\u00e1n kereszt\u00fcl-kasul bej\u00e1rta a K\u00f6z\u00e9p-\u00e9s a K\u00f6zel-Keletet leny\u0171g\u00f6z\u0151 romokr\u00f3l \u00e9s egy rejt\u00e9lyes \u00edr\u00e1srendszerr\u0151l sz\u00e1molt be.<\/p>\n\n\n\n
M\u00e1s utaz\u00f3kra az \u00f3kori perzsa v\u00e1rosok tettek m\u00e9ly benyom\u00e1st, \u00e9s b\u00e1r k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben, de \u0151k j\u00e1rultak hozz\u00e1 a ma assz\u00edrol\u00f3giak\u00e9nt ismert tudom\u00e1ny\u00e1g l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
Mint p\u00e9ld\u00e1ul Carsten Niebuhr, a XVIII. sz\u00e1zadi f\u00f6ldrajztud\u00f3s, aki b\u00e1mulatos \u00edr\u00e1sos forr\u00e1sanyaggal szolg\u00e1lt az \u00f3kori K\u00f6zel-Keletet illet\u0151en, akinek a mai Moszul mellett siker\u00fclt azonos\u00edtania Niniv\u00e9t. Azok k\u00f6zt viszont, akik erej\u00fcket az \u00f3kori K\u00f6zel-Kelet kutat\u00e1s\u00e1nak \u00e9s dokument\u00e1l\u00e1s\u00e1nak szentelt\u00e9k, nemcsak tud\u00f3sok, hanem keresked\u0151k, diplomat\u00e1k \u00e9s m\u0171v\u00e9szek is akadtak.\u00a0A r\u00e9g\u00e9szeti felfedez\u00e9sek \u00e9s az \u00e9k\u00edr\u00e1sos iratok megfejt\u00e9s\u00e9hez az adathalmaz rohamos n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t hozta mag\u00e1val, \u00e9s olyan civiliz\u00e1ci\u00f3k ker\u00fcltek felsz\u00ednre, mint p\u00e9ld\u00e1ul a sum\u00e9r, melyet kor\u00e1bban hom\u00e1ly fedett.<\/p>\n\n\n\n
Az \u201eassz\u00edr-babil\u00f3niai civiliz\u00e1ci\u00f3\u201d kifejez\u00e9s teh\u00e1t a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben azon t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyek, t\u00e9nyek, \u00e9s szem\u00e9lyek egy\u00fcttes\u00e9re vonatkozik,\u00a0amelyek el\u0151kel\u0151 szerepet j\u00e1tszottak Mezopot\u00e1mia i.e. 2. \u00e9s 1. \u00e9vezred (kb.2000-5000 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben). Meg kell azonban jegyezni, hogy a fenti kult\u00far\u00e1k eredete az azt megel\u0151z\u0151 \u00e9vezredekre ny\u00falik vissza (3000-2100), ez a korszak volt ugyanis a tan\u00faja a sumer \u00e9s akk\u00e1d civiliz\u00e1ci\u00f3 felemelked\u00e9s\u00e9nek. \u00cdgy teh\u00e1t nem csoda, hogy az assz\u00edr-babil\u00f3niai civiliz\u00e1ci\u00f3 els\u0151 fontos t\u00e9nyez\u0151je, ami legjobban felkelti k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1gunkat \u00e9s k\u00e9pzelet\u00fcnket .<\/p>\n\n\n\n
\u201eMezopot\u00e1mia\u201d elnevez\u00e9s onnan ered, hogy a \u201e foly\u00f3k k\u00f6zti orsz\u00e1g\u201d a\u00a0 Tigris \u00e9s az Eufr\u00e1tesz, mai Irak ter\u00fclet\u00e9n fekszik.\u00a0A sum\u00e9rek hozt\u00e1k l\u00e9tre az els\u0151 olyan civiliz\u00e1ci\u00f3t, melyr\u0151l \u00edr\u00e1sos forr\u00e1sok tan\u00faskodnak, m\u00e9ghozz\u00e1 Mezopot\u00e1mia d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n, mai Dhi Qar (Naszirija) tartom\u00e1nyi korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n.\u00a0Hogy a sumerek honnan j\u00f6ttek, azt nem tudjuk, \u00e9s az \u00e1ltaluk besz\u00e9lt nyelv sem \u00e1ll rokons\u00e1gban egyetlen ismert nyelvvel sem. Az \u00e9szakabbra fekv\u0151 ter\u00fcletekre\u00a0 az akk\u00e1dok telep\u00fcltek be, akik egy s\u00e9mi nyelvet besz\u00e9ltek, amely rokons\u00e1gban \u00e1ll a ma is besz\u00e9lt nyelvekkel, olyanokkal mint az arab, az ar\u00e1mi vagy a h\u00e9ber.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00e9s\u0151bbi korokban az akk\u00e1d nyelvet k\u00e9t dialektusra oszlott.\u00a0\u00c9szakon, Moszul \u00e9s Kirkuk k\u00f6zt az assz\u00edrt.\u00a0M\u00edg d\u00e9len\u00a0a mai Dij\u00e1la, Bagdad \u00e9s Babil tartom\u00e1nyok, valamint a f\u00e9lrees\u0151 tartom\u00e1nyok ter\u00fclet\u00e9n a babil\u00f3niait besz\u00e9lt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n
Az akk\u00e1d ajk\u00fa n\u00e9pek \u00e1tvett\u00e9k az uralmat a sumer ajk\u00faak felett, pontosabban d\u00e9li akk\u00e1dok, vagyis a babil\u00f3niaiak gyakorlatilag felv\u00e1ltott\u00e1k a sumereket. Ut\u00f3bbit viszont \u00f6r\u00f6k\u00fcl hagyt\u00e1k nyelv\u00fcket \u00e9s irodalmukat a h\u00f3d\u00edt\u00f3kra , \u00edgy a sumer \u00e9s tanult emberek nyelve lett, hasonl\u00f3an\u00a0a latin nyelvhez a k\u00e9s\u0151bbi Eur\u00f3p\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n
Assz\u00edria \u00e9s Babil\u00f3nia t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t az esem\u00e9nyek \u00e9s sokf\u00e9les\u00e9ge, valamint bonyolult politikai \u00e9s kultur\u00e1lis \u00f6sszetetts\u00e9g jellemzi. Mezopot\u00e1mia ter\u00fclet\u00e9n sokf\u00e9le etnikai \u00e9s kultur\u00e1lis csoport j\u00e1tszott szerepet. Ott voltak az amurr\u00fak, az ar\u00e1miak, a k\u00e1ldok \u00e9s egy\u00e9b nyugati \u2013s\u00e9mi n\u00e9pek, akik f\u00e9lnom\u00e1d \u00e9letm\u00f3dot folytattak, \u00e9s egyfajta arisztokratikus fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 t\u00e1rsadalomban \u00e9ltek.<\/p>\n\n\n\n
A hurrik, illetve egy\u00e9b t\u00f6bbnyire a hegyvid\u00e9ki t\u00e9rs\u00e9gekb\u0151l \u00e9rkezett n\u00e9pcsoportok \u00e9szakr\u00f3l j\u00f6ttek, a hettit\u00e1k \u00e9s az urartuiak pedig T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gb\u00f3l. Keletr\u0151l v\u00e1ndoroltak be a kass\u00fak, valamint a Mitanni indo\u00e1rja elit r\u00e9tege a Zagrosz-hegys\u00e9gb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 n\u00e9pek, p\u00e9ld\u00e1ul a lullubitik \u00e9s a gutik, illetve az el\u00e1miak, akiknek k\u00f6zpontja Sz\u00fasz\u00e1ban vagyis mai Kuziszt\u00e1n (Ir\u00e1n) ter\u00fclet\u00e9n fek\u00fcdt.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
K\u00fcl\u00f6nleges, b\u00e1r egyben m\u00e9r\u00e9skelt szerepet j\u00e1tszott Egyiptom, amellyel a Mezopot\u00e1mia gyakran folytatott \u00e9l\u00e9nk kereskedelmi \u00e9s diplom\u00e1ciai kapcsolatot.<\/p>\n\n\n\n
B\u00e1r az assz\u00edr-babil\u00f3niai civiliz\u00e1ci\u00f3 eg\u00e9szen kereszt\u00e9ny \u00e9ra kezdet\u00e9ig fennmaradt, politikai f\u00fcggetlens\u00e9g m\u00e1r 536-ban megsz\u0171nt, a perzs\u00e1k Nagy K\u00fcrosz vezet\u00e9s alatt bevett\u00e9k Babilont, \u00e9s nekil\u00e1ttak, hogy megteremts\u00e9k a t\u00f6rt\u00e9nelem egyik leghatalmasabb birodalm\u00e1t, amely t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 k\u00f6zvetlen ellen\u0151rz\u00e9se alatt egyes\u00edtette a K\u00f6zel-\u00e9s K\u00f6z\u00e9p-Keletet, kiterjesztve politikai \u00e9s kultur\u00e1lis hat\u00e1s\u00e1t a mediterr\u00e1n t\u00e9rs\u00e9gre. A perzsa kult\u00fara\u00a0a babil\u00f3niai civiliz\u00e1ci\u00f3 sz\u00e1mos von\u00e1s\u00e1t felvette \u00e9s k\u00f6zvet\u00edt\u0151 szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be a K\u00f6zel-Kelet \u00e9s g\u00f6r\u00f6g kult\u00fara k\u00f6z\u00f6tt. Babil\u00f3nia \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge\u00a0a r\u00f3mai \u00e9s g\u00f6r\u00f6g kult\u00far\u00e1n kereszt\u00fcl maradt fenn.<\/p>\n\n\n\n
Az \u00e9vsz\u00e1zadok folyam\u00e1n els\u0151sorban a Biblia mes\u00e9lte tov\u00e1bb a civiliz\u00e1ci\u00f3 viszontags\u00e1gainak \u00e9s jellegzetess\u00e9geinek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t.\u00a0Az egyik legs\u00falyosabb probl\u00e9ma, amivel a K\u00f6zel-Kelet kutat\u00f3inak szembe kell n\u00e9zni\u00fck, a stabil \u00e9s biztos kronol\u00f3gia hi\u00e1nya. Az i.e 3. \u00e9s 2. \u00e9vezredre vonatkoz\u00f3 \u00e9vsz\u00e1mokat nem el\u00e9g hozz\u00e1vet\u0151legesnek tekinteni, tiszt\u00e1ban kell lenni, hogy csup\u00e1n megegyez\u00e9sen alapulnak. N\u00e9h\u00e1ny sz\u00f6vegnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, melyeket az I. Babil\u00f3nia dinasztia egyik uralkod\u00f3j\u00e1nak, Ammiszad\u00faq\u00e1nak (XVII.sz\u00e1zad) keletkeztek \u00e9s melyek a V\u00e9nusz bolyg\u00f3ra vonatkoz\u00f3 megfigyel\u00e9seket tartalmaznak, a tud\u00f3sok hipotetikus kronol\u00f3gia rekonstrukci\u00f3kat dolgoztak ki abszol\u00fat d\u00e1tumokkal. Azonban a sz\u00f6vegekben le\u00edrt jelens\u00e9gek saj\u00e1toss\u00e1gainak csak egy id\u0151intervallumot siker\u00fclt meghat\u00e1rozni, melyen bel\u00fcl ezek a jelens\u00e9gek el\u0151fordulnak.<\/p>\n\n\n\n
\u00a0Ez\u00e9rt van egy \u201emaxim\u00e1lis\u201d d\u00e1tum vagyis egy legr\u00e9gebbi, melynek alapj\u00e1n a tud\u00f3sok megalkott\u00e1k a hossz\u00fa kronol\u00f3gi\u00e1t, illetve egy minim\u00e1lis d\u00e1tum a kronol\u00f3gia alapj\u00e1t k\u00e9pezi.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Ismerd meg az assz\u00edrok \u00e9s babil\u00f3niaiak t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t, m\u00edtoszaikat \u00e9s v\u00edvm\u00e1nyaikat. Mezopot\u00e1mia \u0151si civiliz\u00e1ci\u00f3inak eredet\u00e9t, fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9s kultur\u00e1lis hat\u00e1sait. Hogyan maradt fenn \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00fck a mai napig?<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":217,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"none","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-214","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kultura"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/214","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=214"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/214\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":218,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/214\/revisions\/218"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/217"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=214"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=214"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=214"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}