A zsid\u00f3k szem\u00e9ben Jeruzs\u00e1lem nem egyszer\u0171en Izrael f\u0151v\u00e1rosa, hanem a\u00a0vil\u00e1gban sz\u00e9tsz\u00f3rtan \u00e9l\u0151 zsid\u00f3k otthona.\u00a0 Ismer\u0151sen\u00a0 csengenek a 137. zsolt\u00e1r sorai:\u00a0\u201dHa elfelejtkezem r\u00f3lad Jeruzs\u00e1lem, felejtkezz\u00e9k el r\u00f3lam az \u00e9n jobb kezem.\u201d A Pesz\u00e1h-esti felovas\u00e1s, a Sz\u00e9der minden \u00e9vben azzal a felsz\u00f3l\u00edt\u00e1ssal \u00e9r v\u00e9get, hogy ne feledkezzenek el Jeruzs\u00e1lemr\u0151l. <\/p>\n\n\n\n
A zsid\u00f3k ima k\u00f6zben Jeruzs\u00e1lem fel\u00e9 fordulnak. Vall\u00e1si k\u00f6teless\u00e9g a jeruzs\u00e1lemi zar\u00e1ndoklat, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Szukk\u00f3t, Pesz\u00e1h \u00e9s S\u00e1vu\u00f3t \u00fcnnep\u00e9n.\u00a0\u00c1v h\u00f3 kilencedik napj\u00e1n van a Templom lerombol\u00e1s\u00e1nak b\u00f6jttel egybek\u00f6t\u00f6tt gy\u00e1sznapja.\u00a0 <\/p>\n\n\n\n
Jeruzs\u00e1lem zsid\u00f3 lakoss\u00e1g\u00e1ban megtal\u00e1ljuk valamennyi ma \u00e9l\u0151 zsid\u00f3 csoport \u00e9s vall\u00e1si ir\u00e1nyzat k\u00e9pvisel\u0151it. A vil\u00e1g zsid\u00f3s\u00e1g\u00e1t\u00f3l csak annyiban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek, hogy a judaizmus legszentebb v\u00e1ros\u00e1ban, Jeruzs\u00e1lemben \u00e9lnek.\u00a0Visszat\u00e9r\u00e9s\u00fck Sion f\u00f6ldj\u00e9re nem csup\u00e1n visszat\u00e9r\u00e9s Izrael f\u00f6ldj\u00e9re, hanem egy\u00fattal visszat\u00e9r\u00e9s Jeruzs\u00e1lembe. <\/p>\n\n\n\n
Jeruzs\u00e1lemben a vall\u00e1sos zsid\u00f3k rendk\u00edv\u00fcli befoly\u00e1ssal rendelkeznek ugyan, \u00e1m m\u00e9gsem tekinthet\u0151k homog\u00e9n csoportnak. Noha els\u0151 pillant\u00e1sra alig k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151ek meg egym\u00e1st\u00f3l, hiszen mindegyik\u00fck fekete kab\u00e1tot, fekete kalapot visel, arcukat s\u00f6t\u00e9t szak\u00e1ll fedi. Az ultraortodox zsid\u00f3k is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csoportokra oszlanak, melyek t\u00f6bbs\u00e9ge a XVI. sz\u00e1zadi K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban keletkezett. Az ultraortodox Nat\u00f3r\u00e9 Kart\u00e1 p\u00e9ld\u00e1ul nem ismeri el Izrael \u00c1llamot. M\u00e1s ortodox csoportok, \u00edgy az \u00fan. \u201dmodern ortodoxok\u201d akt\u00edvan r\u00e9szt vesznek a politikai \u00e9letben. A csal\u00e1djogi t\u00f6rv\u00e9nykez\u00e9s a rabbinikusok b\u00edr\u00f3s\u00e1gok \u00e9s a f\u0151rabbin\u00e1tus hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9be tartozik. A vall\u00e1si \u00e9let mindennapi \u00fcgyeit a Jeruzs\u00e1lemi Vall\u00e1si tan\u00e1cs int\u00e9zi. A vall\u00e1si iskol\u00e1k di\u00e1kjai \u00e1llami oktat\u00e1sban is r\u00e9szes\u00fclnek, m\u00edg az ultraortodoxok \u00e1ltal\u00e1ban mag\u00e1niskol\u00e1ba \u00edratj\u00e1k a gyermekeiket.<\/p>\n\n\n\n
A judaizmus m\u00e1s vall\u00e1si ir\u00e1nyzatait – reform, illetve progressz\u00edv vagy konzervat\u00edv ir\u00e1nyzatot – vall\u00e1si hat\u00f3s\u00e1gok ellen\u00e9re sem fogadj\u00e1k el, hogy a k\u00f6vet\u0151ik sz\u00e1ma \u00e9vr\u0151l \u00e9vre n\u0151. A nem vall\u00e1sos zsid\u00f3k eredetileg t\u00f6bbs\u00e9get alkottak Jeruzs\u00e1lemben, de ez az ar\u00e1ny m\u00e1ra megv\u00e1ltozott, mivel a vall\u00e1sos zsid\u00f3 csal\u00e1dokban t\u00f6bb gyermek sz\u00fcletett. Ugyanakkor a vil\u00e1gi zsid\u00f3 lakoss\u00e1g ir\u00e1nti tolerancia is valamelyest megn\u0151tt. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul sz\u00e1mos \u00e9tterem \u00e9s nyilv\u00e1nos sz\u00f3rakoz\u00f3hely ma m\u00e1r zsid\u00f3 szombaton is nyitva tart.<\/p>\n\n\n\n
Napjainkban\u00a0a zsid\u00f3 negyed a Templom-hegy alj\u00e1n l\u00e9v\u0151 nyugati fal k\u00f6zel\u00e9ben fekszik. A fal M\u00e1sodik Templom idej\u00e9n a terasz r\u00e9sze volt.\u00a0A Templom lerombol\u00e1sa ut\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt a zsid\u00f3 n\u00e9p sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3d\u00e1sa a vil\u00e1gon. \u00c1v h\u00f3 kilencedik napj\u00e1n eml\u00e9keznek meg a Templom pusztul\u00e1s\u00e1r\u00f3l, \u00e9s ez\u00e9rt h\u00edvj\u00e1k e falat Sirat\u00f3falnak is, hiszen minden \u00e9vben ezen a napon gy\u0171lnek \u00f6ssze a gy\u00e1szol\u00f3k. P\u00e9nteken este \u00e9s szombaton is sz\u00e1mtalan vall\u00e1si zsid\u00f3 a Sirat\u00f3faln\u00e1l mondja el a s\u00e1bb\u00e1ti im\u00e1kat.<\/p>\n\n\n\n
A Sirat\u00f3falt\u00f3l balra l\u00e1that\u00f3 Wilson-\u00edv, a Templom-hegyt\u0151l a T\u00fcropoin-v\u00f6lgybe vezet\u0151 monument\u00e1lis t\u00f6lt\u00e9s\u00fat alapzat\u00e1nak r\u00e9sze.\u00a0 A Sirat\u00f3fal m\u00e1sik v\u00e9g\u00e9t a Templom-hegy M\u00f3r-kapuj\u00e1hoz vezet\u0151 felj\u00e1r\u00f3 hat\u00e1rolja. Ortodox zsid\u00f3knak tilos felmenni a Templom-hegyre, nehogy v\u00e9letlen\u00fcl az egykori Szentek Szentj\u00e9nek hely\u00e9re l\u00e9pjenek.<\/p>\n\n\n\n
1967-ben megkezd\u0151d\u00f6tt a zsid\u00f3 negyed\u00a0 \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9se \u00e9s az \u00e1sat\u00e1sokra is lehet\u0151s\u00e9g adott. Az 1969-ben felt\u00e1rt \u00fan. \u201dsz\u00e9les falat\u201d azzal a v\u00e1rfallal azonos\u00edtj\u00e1k, melyet Hizkija emelt i.e 701-ben a Szenth\u00e9rib vezette assz\u00edr seregek v\u00e1rhat\u00f3 ostroma ellen.<\/p>\n\n\n\n
Ez a fal arra utal, hogy i.e VIII. sz\u00e1zadban a v\u00e1ros m\u00e1r a Templom-heggyel szemben emelked\u0151 nyugati dombra is kiterjedt, a v\u00e1ros lakoss\u00e1ga ebben a korban mintegy 25 ezer f\u0151re becs\u00fclhet\u0151.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
Kiss\u00e9 \u00e9szakra a Hasmoneusok \u00e1ltal i.e II. sz\u00e1zadban\u00a0egy feltehet\u0151en kor\u00e1bbi, babil\u00f3niak \u00e1ltal az i.e VI. sz\u00e1zadban lerombolt torony alapjaira \u00e9p\u00edtett \u00fajabb torony maradv\u00e1nyaira bukkantak. Az \u00fan. Le\u00e9gett H\u00e1z maradv\u00e1nyai \u00e9s a H\u00e1zb\u00f3l el\u0151ker\u00fclt leletek \u00e9rz\u00e9keltetik az i.sz 70-ben bek\u00f6vetkezett puszt\u00edt\u00e1s nagys\u00e1g\u00e1t, amikor a r\u00f3maiak lerombolt\u00e1k a Templomot. Az egyik m\u00e9rlegs\u00falyon Kathrosz n\u00e9v olvashat\u00f3, \u00e9s a h\u00e1z tal\u00e1n Jospheus \u00e1ltal is eml\u00edtett papi csal\u00e1d otthona volt. Az \u00fan. Her\u00f3deszi vill\u00e1kb\u00f3l el\u0151ker\u00fclt leletek, melyek a Wohl R\u00e9g\u00e9szeti m\u00fazeumban tekinthet\u0151ek meg, bepillant\u00e1st ny\u00fajtanak az i.sz I. sz\u00e1zadban \u00e9lt gazdagok \u00e9let\u00e9be. <\/p>\n\n\n\n
A vill\u00e1k falait sz\u00ednpomp\u00e1s fresk\u00f3k bor\u00edtott\u00e1k, padl\u00f3ikat csod\u00e1latos mozaikok d\u00edsz\u00edtett\u00e9k, maradv\u00e1nyb\u00f3l faragott asztallapok \u00e9s m\u00e1s luxust\u00e1rgyak.\u00a0A vill\u00e1k alagsor\u00e1ban pomp\u00e1s f\u00fcrd\u0151helyis\u00e9geket \u00e9s ritu\u00e1lis tiszt\u00e1lkod\u00e1sra haszn\u00e1lt mikv\u00e9k maradv\u00e1nyait tal\u00e1lt\u00e1k.\u00a0A felt\u00e9telez\u00e9sek szerint az egyik k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen gazdag berendez\u00e9s\u0171 \u00e9s t\u00e1gas f\u00fcrd\u0151helyis\u00e9gekkel rendelkez\u0151 villa tal\u00e1n a Templom f\u0151papj\u00e1nak h\u00e1za lehetett. <\/p>\n\n\n\n
A biz\u00e1nci Cardo Maximust az 1967-es h\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 \u00e1sat\u00e1sok sor\u00e1n t\u00e1rt\u00e1k fel, ma r\u00e9szben bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3 utca, r\u00e9szben szabadt\u00e9ri m\u00fazeum. Az utca impoz\u00e1ns \u00e9p\u00edt\u00e9szete jelzi a 12m sz\u00e9les k\u00f6vezett \u00fat keleti oldal\u00e1t k\u00eds\u00e9r\u0151, hatalmas pill\u00e9reken nyugv\u00f3 \u00e1rk\u00e1dsor. A biz\u00e1nci korban a Cardo Maximus v\u00e9g\u00e9n emelkedett a Nea-templom, a kor legnagyobb bazilik\u00e1ja, melyet Justini\u00e1nus cs\u00e1sz\u00e1r \u00e9p\u00edttetett \u00e9s 543-ban szentelt\u00e9k fel. A XII. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt n\u00e9met Szent M\u00e1ria-templom maradv\u00e1nyai egy romkertben tekinthet\u0151ek meg. Ugyancsak felt\u00e1rt\u00e1k a Ramban \u00e9s Hurv\u00e1-zsinag\u00f3ga romjait.<\/p>\n\n\n\n
M\u00f3seben Nahman h\u00edrneves zsid\u00f3 tud\u00f3s nev\u00e9t visel\u0151 Ramban zsinag\u00f3ga a XIII. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt, amikor Jeruzs\u00e1lem zsid\u00f3 lakoss\u00e1ga mintegy 2000 f\u0151t sz\u00e1ml\u00e1lt. A t\u00f6bbsz\u00f6r is \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett zsinag\u00f3g\u00e1t egyar\u00e1nt haszn\u00e1lt\u00e1k\u00a0 a v\u00e1ros zsid\u00f3 lak\u00f3i \u00e9s zar\u00e1ndokok. A Hurv\u00e1 zsinag\u00f3g\u00e1t 1865-ben emelt\u00e9k a kor\u00e1bbi zsinag\u00f3ga hely\u00e9n. Ezt a zsinag\u00f3g\u00e1t 1948-ban lerombolt\u00e1k \u00e9s Jeruzs\u00e1lem 1967. \u00e9vi \u00fajraegyes\u00edt\u00e9se ut\u00e1n romjait meghagyt\u00e1k eml\u00e9km\u0171nek. Ugyancsak itt tal\u00e1lhat\u00f3 az a n\u00e9gy, eredetileg a XVII. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt zsinag\u00f3ga, melyet 1967-ben fel\u00faj\u00edtottak, \u00e9s mai napig szef\u00e1rd zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge. A zsinag\u00f3g\u00e1k r\u00e9szben az utca szintje alatt \u00e9p\u00fcltek, hogy kev\u00e9sb\u00e9 legyenek szem el\u0151tt az akkor muszlim v\u00e1rosban. A R\u00e9gi Jissuv M\u00fazeumban ki\u00e1ll\u00edtott h\u00e1z- \u00e9s zsinag\u00f3garekonstrukci\u00f3 alapj\u00e1n k\u00e9pet alkothatunk arr\u00f3l, hogy milyen volt Jeruzs\u00e1lem zsid\u00f3 lakoss\u00e1g\u00e1nak \u00e9lete a m\u00falt sz\u00e1zadban.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Jeruzs\u00e1lem a vil\u00e1g zsid\u00f3s\u00e1g\u00e1nak spiritu\u00e1lis \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6zpontja. A v\u00e1ros nem csup\u00e1n Izrael f\u0151v\u00e1rosa, hanem a vall\u00e1si hagyom\u00e1nyok, a zar\u00e1ndoklatok \u00e9s a judaizmus legszentebb helysz\u00edne. Fedezd fel Jeruzs\u00e1lem jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t \u00e9s kultur\u00e1lis soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t!<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":182,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","footnotes":""},"categories":[5],"tags":[14],"class_list":["post-179","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tortenelem","tag-jeruzsalem"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/179","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=179"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/179\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":181,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/179\/revisions\/181"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/182"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=179"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=179"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=179"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}