A Kor\u00e1n XVII. sz\u00far\u00e1ja besz\u00e9li el az \u00e9jszakai utaz\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, melynek sor\u00e1n G\u00e1briel arkangyal elvezette\u00a0Mohamed pr\u00f3f\u00e9t\u00e1t a \u201digen t\u00e1voli mecsetbe\u201d, majd a mennyorsz\u00e1gba. Az \u00fat sor\u00e1n tal\u00e1lkoztak \u00c1brah\u00e1mmal, M\u00f3zessel \u00e9s J\u00e9zussal.\u00a0Az iszl\u00e1m vall\u00e1sban az al-Iszra Val-Mi\u2019radzs \u00fcnnepen erre az utaz\u00e1sra eml\u00e9keznek.\u00a0Mohamed tan\u00edt\u00e1s\u00e1ban szinte kezdett\u0151l felbukkan Jeruzs\u00e1lem, mint szent v\u00e1ros, \u00e9s hagyom\u00e1ny szerint a pr\u00f3f\u00e9ta el\u0151sz\u00f6r a v\u00e1ros fel\u00e9 fordult, amikor im\u00e1it mondta. Csak k\u00e9s\u0151bb kezdett el Mekka fel\u00e9 im\u00e1dkozva fordulni. Jeruzs\u00e1lemet el\u0151sz\u00f6r az iszl\u00e1m nev\u00e9ben Om\u00e1r, a m\u00e1sodik kalifa h\u00f3d\u00edtotta meg 638-ban.\u00a0A Szikla-mecset fel\u00e9p\u00edt\u00e9se f\u00e9l\u00e9vsz\u00e1zaddal k\u00e9s\u0151bb v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen r\u00f6gz\u00edtette Jeruzs\u00e1lem fontos hely\u00e9t az iszl\u00e1m teol\u00f3gi\u00e1ban.\u00a0A mecset k\u00f6zep\u00e9n \u00e1ll\u00f3 szikl\u00e1t a vil\u00e1g k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1nak tartj\u00e1k. \u00a0<\/p>\n\n\n\n
Az \u00cdt\u00e9let Napj\u00e1n az angyal ezen a szent szikl\u00e1n \u00e1ll, megf\u00fajja a kosszarv k\u00fcrt\u00f6t.\u00a0Ekkor az Olajf\u00e1k hegy\u00e9r\u0151l h\u00edd ereszkedik al\u00e1, \u00e9s a halottak a mecset el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 h\u00e9t \u00e1rk\u00e1dkapu alatt\u00a0\u00e1thaladva juthatnak fel a h\u00eddra.\u00a0Miel\u0151tt azonban \u00e1thaladhatn\u00e1nak az \u00e1rk\u00e1d\u00edvek\u00a0alatt, sz\u00e1mot kell adniuk \u00e9let\u00fckr\u0151l. <\/p>\n\n\n\n
Jeruzs\u00e1lem lakoss\u00e1g\u00e1nak d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9ge muszlim. Vall\u00e1si k\u00e9rd\u00e9sekben a Legfels\u0151 Muszlim Tan\u00e1cs vezet\u0151je, a mufti d\u00f6nt. Ez a tan\u00e1cs fel\u00fcgyeli a s\u00e1rij\u00e1t, a vall\u00e1si b\u00edr\u00f3s\u00e1gokat, \u00e9s kezeli a vakfot, azt az alapot, amelyb\u0151l fenntartj\u00e1k az iszl\u00e1m vall\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyeit \u00e9s a muszlim szent helyeket. Minden \u00e9vben t\u00f6bb ezer izraeli muszlim kerekedik fel, hogy elzar\u00e1ndokoljon Mekk\u00e1ba.\u00a0A k\u00edv\u00e1ncsi tekintenek el\u0151l rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 muszlim negyed az \u00f3v\u00e1ros legnagyobb\u00a0kiterjed\u00e9s\u0171 \u00e9s legs\u0171r\u0171bben lakott r\u00e9sze. Ez a negyed mag\u00e1ban foglalja a nagy Her\u00f3des korabeli v\u00e1ros egy r\u00e9sz\u00e9t, valamint a Her\u00f3des Agrippa \u00e1ltal az i.sz I. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00edtett harmadik fa \u00e1ltal \u00f6vezetett v\u00e1ros \u00e9szaki ter\u00fclet\u00e9t. \u00a0<\/p>\n\n\n\n
A Fatimid\u00e1k alatt ez volt a zsid\u00f3 negyed, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb, a keresztes korban, sz\u00e1mos templom \u00e1llt itt. A Templom-hegy melletti ter\u00fcleten n\u00e9h\u00e1ny \u00e9rdekes mameluk \u00e9p\u00fclet \u00e1ll. Jeruzs\u00e1lem 1291 \u00e9s 1571 k\u00f6z\u00f6tt, mameluk korszak kezdet\u00e9t\u0151l az oszm\u00e1n-t\u00f6r\u00f6k h\u00f3d\u00edt\u00e1s bek\u00f6vetkezt\u00e9ig terjed\u0151 id\u0151szakban nyerte el a mai \u00e9p\u00edt\u00e9szeti arculat\u00e1t. Annak ellen\u00e9re, hogy az orsz\u00e1gban gazdas\u00e1gi hanyatl\u00e1s kezd\u0151d\u00f6tt, Jeruzs\u00e1lem az iszl\u00e1m fontos k\u00f6z\u00e9ppontja lett, \u00e9s t\u00f6bb vall\u00e1si c\u00e9lokat szolg\u00e1l\u00f3 \u00e9p\u00fcletet emeltek: fogad\u00f3kat a zar\u00e1ndokoknak, iszl\u00e1m szemin\u00e1riumokat (medresz\u00e9ket), valamint s\u00edr\u00e9p\u00edtm\u00e9nyt. A Szitt Tunsukpalota a mai Maal\u00f3t Hamadrasza utc\u00e1ban egy XVI. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt vend\u00e9gfogad\u00f3 volt, ahol az idel\u00e1togat\u00f3 dervisek megsz\u00e1lltak.\u00a0Ezen az \u00e9p\u00fcleten megfigyelhet\u0151ek a mameluk \u00e9p\u00edt\u00e9szet jellegzetes jegyei, \u00edgy a fekete, feh\u00e9r, v\u00f6r\u00f6s k\u0151faragv\u00e1nyokb\u00f3l \u00e9p\u00fclt d\u00edsz\u00edt\u00e9s. A d\u00edszes bej\u00e1rat egyetlen n\u00e9gysz\u00f6gletes ajt\u00f3b\u00f3l \u00e9s felette elhelyezett lapos szem\u00f6ld\u00f6kk\u0151b\u0151l \u00e1ll, felette geometrikus \u00e9s gazdagon burj\u00e1nz\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyi ornamentik\u00e1val \u00e9k\u00edtett bolt\u00edv. Az \u00e9p\u00edttet\u0151 vagy j\u00f3t\u00e9kony adom\u00e1nyoz\u00f3 nev\u00e9t gyakran felirat \u00f6r\u00f6k\u00edti meg, \u00e9s olykor a Kor\u00e1nb\u00f3l vett id\u00e9zetek olvashat\u00f3ak. A Szuk al-Kattanin, azaz a gyapotsz\u00f6v\u0151k piaca val\u00f3j\u00e1ban egy hossz\u00fa utca, amely Haggaj utc\u00e1t\u00f3l a Templom-hegyre vezet\u0151 felj\u00e1r\u00f3ig h\u00faz\u00f3dik. Az utca k\u00e9t oldal\u00e1n sorakoz\u00f3 \u00fczletek 1136-1137-ben \u00e9p\u00fcltek.<\/p>\n\n\n\n
A Szikla-mecset az iszl\u00e1m harmadik legszentebb helye a mekkai K\u00e1ba-k\u0151 \u00e9s medinai mecset ut\u00e1n. N\u00e9gyzetes emelv\u00e9nyen \u00e1ll, melynek mindegyik oldal\u00e1n l\u00e9pcs\u0151sor vezet fel a mecsethez. <\/p>\n\n\n\n
\u00a0A l\u00e9pcs\u0151sor feletti kecses \u00e1rk\u00e1dok, \u00fan. m\u00e9rlegek: a hagyom\u00e1ny szerint az \u00cdt\u00e9let Napj\u00e1n alattuk egy-egy m\u00e9rleg \u00e1ll majd, hogy \u201ds\u00falyozz\u00e1k\u201d a lelket. A nyolcsz\u00f6gletes \u00e9p\u00fcletet aranybor\u00edt\u00e1s\u00fa kupola fedi, falait v\u00e1ltozatos mint\u00e1kkal d\u00edsz\u00edtett m\u00e1rv\u00e1nylapok \u00e9s perzsiai Kasanban k\u00e9sz\u00edtett geometrikus \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyi ornamentik\u00e1val bor\u00edtott csemp\u00e9k d\u00edsz\u00edtik.\u00a0A mecset k\u00f6zep\u00e9n \u00e1ll a szent szikla. Az iszl\u00e1m hagyom\u00e1ny szerint ez jelezi a vil\u00e1g k\u00f6zep\u00e9t, \u00e9s az \u00cdt\u00e9let Napj\u00e1n ezen a szikl\u00e1n \u00e1ll majd isten tr\u00f3nusa. A szikl\u00e1n l\u00e1that\u00f3 bem\u00e9lyed\u00e9s\u00a0a hagyom\u00e1ny szerint Mohamed l\u00e1bnyomait \u0151rzi, aki e helyr\u0151l sz\u00e1llt fel a mennyorsz\u00e1gba.\u00a0A szikla alatti barlangban tal\u00e1lhat\u00f3 \u00c9lij\u00e1h\u00fa (Ill\u00e9s) \u00e9s \u00e1brah\u00e1m szent\u00e9lye.\u00a0M\u00edg a Szikla-mecset\u00a0Mohamed pr\u00f3f\u00e9ta eml\u00e9k\u00e9t \u0151rzi \u00e9s fontos zar\u00e1ndokhely az al-Aksza-mecset ak\u00e1r \u00f6tezer h\u00edv\u0151t is befogad\u00f3 imahely.\u00a0A Szikla-mecset \u00e9s az al-Aksza-mecset fel\u00faj\u00edt\u00e1sakor el\u0151ker\u00fclt leletek a mecset melletti Iszl\u00e1m M\u00fazeumban tekinthet\u0151ek meg. Az al-Aksza-mecset alatt tal\u00e1lhat\u00f3 az a kett\u0151s kapu, amelyen a Templom-hegyre lehetett l\u00e9pni Her\u00f3des uralkod\u00e1sa alatt. A hegy d\u00e9lkeleti sarka alatt \u00e1llnak Salamon ist\u00e1ll\u00f3i. A boltozatos mennyezetet oszlopok tartj\u00e1k. A f\u00f6ld alatti helyis\u00e9g azonban nem Salamon, hanem Her\u00f3des korabeli, \u00e9s a keresztesek idej\u00e9n val\u00f3ban ist\u00e1ll\u00f3nak rendezt\u00e9k be.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Jeruzs\u00e1lem szent szerepe az iszl\u00e1mban. Mohamed pr\u00f3f\u00e9ta \u00e9jszakai utaz\u00e1sa, a muszlim negyed t\u00f6rt\u00e9nelme \u00e9s a Szikla-mecset jelent\u0151s\u00e9ge.<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":149,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","footnotes":""},"categories":[5],"tags":[14],"class_list":["post-143","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tortenelem","tag-jeruzsalem"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/143","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=143"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/143\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":144,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/143\/revisions\/144"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/149"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=143"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=143"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=143"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}