Jeruzs\u00e1lem magasan, J\u00fadea hegyei k\u00f6z\u00f6tt ter\u00fcl el.\u00a0Azt, hogy ilyen jelent\u0151s szerepet t\u00f6lt be a h\u00e1rom nagy monotesita vall\u00e1sban, (judaizmusban, kereszt\u00e9nys\u00e9gben \u00e9s az iszl\u00e1mban) nem magyar\u00e1zza, hogy egy fontos kereskedelmi \u00fatvonalon fekszik, nem magyar\u00e1zza strat\u00e9giai fekv\u00e9se, de m\u00e9g az sem, hogy egy vir\u00e1gz\u00f3 civiliz\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zep\u00e9n ter\u00fcl el.\u00a0Az egyetlen magyar\u00e1zat\u00a0a v\u00e1ros szent jellege. Az, hogy alap\u00edt\u00e1sa megel\u0151zi a bibliai le\u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l ismert D\u00e1vid v\u00e1rosa \u00e9s az Els\u0151 Templom 3000 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tti alap\u00edt\u00e1s\u00e1t is. Az \u0151si Jeruzs\u00e1lem ott rejlik a mai v\u00e1ros alatt. Az els\u0151 jeruzs\u00e1lemi telep\u00fcl\u00e9seket \u00edrott forr\u00e1sokb\u00f3l \u00e9s r\u00e9g\u00e9szeti leletekb\u0151l ismerj\u00fck.<\/p>\n\n\n\n
1860-as \u00e9vekt\u0151l t\u00f6bb, mint 100 \u00e1sat\u00e1s kereste titkait. A J\u00fadeai hegys\u00e9g k\u00f6zep\u00e9n l\u00e9v\u0151 Jeruzs\u00e1lem mindig v\u00e9dekez\u0151 poz\u00edci\u00f3t foglalt el. L\u00e9nyeg\u00e9ben k\u00e9t hegyh\u00e1tra \u00e9p\u00fclt. Keleten a meredek oldal\u00fa Kidr\u00f3n-v\u00f6lgy hat\u00e1rolja, d\u00e9lnyugaton a Hinn\u00f3m-v\u00f6lgy, k\u00f6z\u00e9pen a T\u00fcropoion-v\u00f6lgy v\u00e1gja kett\u00e9. A v\u00e1ros term\u00e9szetes v\u00e9dm\u0171vei, \u00e9szakon a leggyeng\u00e9bbek, ahol a hegyh\u00e1tak domborokk\u00e1 szel\u00edd\u00fclnek.<\/p>\n\n\n\n
A v\u00e1ros szerkezet\u00e9re m\u00e9g mindig a n\u00e9gy negyed jellemz\u0151, amelyre Hadrianus osztotta fel a m\u00e1sodik sz\u00e1zadban, mikor az \u00e9szak-d\u00e9li ir\u00e1nyban a s\u00e9t\u00e1nnyal, a Cardo Maximussal v\u00e1gt\u00e1k kett\u00e9. Kelet-nyugati ir\u00e1nyban pedig egy m\u00e1sik nagy \u00fattal, a Decumanusszal. A jeruzs\u00e1lemi v\u00e1ros ma is l\u00e1that\u00f3 falai Nagy Szulejm\u00e1n t\u00f6r\u00f6k szult\u00e1n idej\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaznak. A szult\u00e1n az \u00faj meger\u0151s\u00edt\u00e9seket 1537-ben kezdte, s\u0151t a kor\u00e1bbi falainak \u00e9s az eg\u00e9sz szakaszainak felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val, h\u00e1rom \u00e9v m\u00falva fejezte be.<\/p>\n\n\n\n
Jeruzs\u00e1lem falaiba h\u00e9t kaput v\u00e1gtak.\u00a0A legl\u00e1tv\u00e1nyosabb a Damaszkusz-kapu feltehet\u0151leg\u00a0a harmadik, Her\u00f3des Agrippa \u00e1ltal a 40-41-ben rakatott \u00e9szaki fal kor\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik. Eredetileg a m\u00e1sodik sz\u00e1zadban Hadri\u00e1nus \u00e9p\u00edtett itt kaput: a r\u00f3maiak \u00faj v\u00e1rosa, Aelia Capitolina\u00a0monument\u00e1lis bej\u00e1rat\u00e1nak sz\u00e1nta. Ezt az eredeti kaput ki\u00e1st\u00e1k, \u00e9s a jelenlegi Damaszkusz-kapu alatt l\u00e1that\u00f3.<\/p>\n\n\n\n
Az \u00daj-kapu a 19.sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n l\u00e9tes\u00fclt, hogy bej\u00e1r\u00e1st biztos\u00edtson, a kereszt\u00e9ny negyedbe.\u00a0A Jaffa-kapu,\u00a0amelyet az\u00e9rt neveznek \u00edgy, mert az al\u00f3la indul\u00f3 \u00fat Jaff\u00e1ba vezet. Valamikor L alak\u00fa volt, de 1989-ben, II. Vilmos cs\u00e1sz\u00e1r hivatalos l\u00e1togat\u00e1sa alkalm\u00e1b\u00f3l kit\u00e1g\u00edtott\u00e1k. A Sion-kapu a Sion-hegyre n\u00e9z. Arab neve Bab N\u00e1bi Daud, D\u00e1vid pr\u00f3f\u00e9ta kapuja. D\u00e9li ir\u00e1nyban a Tr\u00e1gya-kapu a k\u00f6vetkez\u0151, nev\u00e9t onnan kapta, hogy innen hordt\u00e1k ki a v\u00e1ros szemet\u00e9t. Az arabok nevezt\u00e9k Bab el-Magharb\u00e9nak is, mivel k\u00f6zvetlen\u00fcl m\u00f6g\u00f6tte ter\u00fclt el Mugrabisz negyed. A Templom-hegyt\u0151l \u00e9szakra\u00a0a Szent Istv\u00e1n-kapu tal\u00e1lhat\u00f3. A legenda szerint itt k\u00f6vezt\u00e9k meg Szent Istv\u00e1nt. Nevezik Oroszl\u00e1n-kapunak is, a bej\u00e1ratot k\u00e9t oldalr\u00f3l \u0151rz\u0151 oroszl\u00e1nr\u00f3l. A Her\u00f3des-kapu az\u00e9rt kapta ezt a nevet, mert a k\u00f6z\u00e9pkorban, \u00fagy tartott\u00e1k, hogy a k\u00f6zel\u00e9ben \u00e1llt az a palota, ahol az els\u0151 zsid\u00f3 felkel\u00e9s idej\u00e9n elrombolt\u00e1k, a tornyok romjait meg\u0151rizt\u00e9k, de a d\u00e9lre es\u0151 ter\u00fclet lett a X.l\u00e9gi\u00f3 t\u00e1borhelye. A biz\u00e1nci korszakban a Szent V\u00e1rosba \u00e9rkez\u0151 zar\u00e1ndokok ezeket az er\u0151d\u00edt\u00e9seket D\u00e1vid palot\u00e1j\u00e1val azonos\u00edtott\u00e1k. D\u00e1vid tornya Jeruzs\u00e1lem \u00e9s Sionhoz val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s jelk\u00e9p\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, \u00e9s ma Jeruzs\u00e1lem T\u00f6rt\u00e9nelmi M\u00fazeum\u00e1nak ad otthont.\u00a0<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Jeruzs\u00e1lem, a h\u00e1rom nagy monoteista vall\u00e1s szent v\u00e1rosa, t\u00f6bb mint 3000 \u00e9ves m\u00faltra tekint vissza. Fedezd fel t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t, f\u00f6ldrajzi adotts\u00e1gait, v\u00e1rosszerkezet\u00e9t \u00e9s h\u00edres kapuit!<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":139,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","footnotes":""},"categories":[5],"tags":[14],"class_list":["post-138","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tortenelem","tag-jeruzsalem"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/138","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=138"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/138\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":140,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/138\/revisions\/140"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/139"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=138"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=138"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kozelkeletblog.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=138"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}